Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
50 II. fejezet szervek pl. a nyelv és a szív, az orr és a tüdő, a szájüreg és a lép, a fülek és a vesék, a szemek és a máj. Vannak olyan betegségek is, ahol az öt alapelem keveredése hibás. A szervek táplálója a vér, mely a vénákon át szállítja a pozitív és negatív tulajdonságokat. A pulzus oka a meleg, s mivel minden testterületnek más-más a melegmennyisége, a pulzus is eszerint változik; van vagy kétszázféle érverés, amit a kínai orvos megkülönböztetni vél. A betegségek okai külsők és belsők. Külső okok a szél, a hőmérsékletváltozások, a nedvességi viszonyok, a táplálékhibák, fáradtság, mérgek, rovarok és csúszómászók; az emberben magában létező okok a szenvedélyek, a gond, a félelem, érzelemhullámzás. Kórokozók lehetnek a démonok is. A diagnózis sok nehézséggel jár, mert az orvos figyelmének sok mindenre ki kell terjednie. A kopogtatás és hallgatódzás ismeretlenek ; főpontja a vizsgálatnak a pulzustapintás, s ez maga órákig eltarthat. Ilymódon természetesen, anatómiai és kórbonctani ismeretek híján, a máj, lép, tüdő, szív és vese bajait felismerni nem tudják. Gyógyszertáruk főrészét növényi drogok képezik. Hosszú recepteket írnak, a legrövidebb is legalább egy tucat komponensből áll; ezeknek hatását azonban nem kutatják. Megelégszenek annyival, hogy minden főszerv olyan színű orvossággal kúrálható, aminő színűvé az illető szerv a bőrt festeni tudja. Tehát a szívre ható szerek vörösek lesznek, a vesére hatók feketék stb. Univerzális szerük, amelynek főzetét prophylaktikus célokból a gazdagabbak naponta isszák, a méregdrága gin-seng-gyökér, melyet Mandsuriából és Koreából importálnak. Therapiájuk alapelve, contraria contrariis, ha a szervezet elemeinek összetételében látják a bajt. Alkalmaznak Sympathikus szereket is: szarvasagancsot, tigrisfogat, a hosszú élet elérésére pedig macskaagyvelőt chrysanthém-virággal. az örökélet jelképével. Patikájukban értékesek a vas, az arzén, melyet golyva, köszvény, malária eseteiben adagolnak, valamint a syphilis ellen a higany, melyet kálóméi és cinóber alakjában használnak. Bőrbajokban kénes fürdőket rendelnek. Receptjeiken a betegnek a gyógyszer használatára utasítást nem írnak. Elvük az, hogy a természet kinek-kinek megmutatja majd, meddig szedje az orvosságot. A gyógyszeres kezelés mellett mindenféle varázslást, talizmánokat belevonnak a kúrába. A bonctan elhanyagolása kihat a kínai sebészetre is. T ulajdonkép nincs is a kínai orvostudománynak ilyen ága. Nagyobb, véres műtétektől a törvények tiltanak. Az orvost a büntetéstől való félelem is visszatartja a sebészi beavatkozásiól; fogat is csak két ujjával mer kihúzni. Ami sebészetet folytatnak, az a fürdősök és borbélyok kezében van. Tudnak vérzést csillapítani, ficamodott vagy törött tagot helyretenni.
