Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban
40 II. fejezet törések nyomai láthatók, s ha összevetjük ez adatokkal a felfedezett változatos sebészszerszámokat, illetőleg a kőm-omboi templom falán egy teljesen felszerelt műszerszekrényt utánzó reliefet, arra a meggyőződésre jutunk, hogy Egyiptomban a sebészeti therapia is magas fokon állott. Amit azonban Egyiptom orvosi kultúrájában megcsodálunk, az nem a sebészet, nem a therapia, nem a hieroglyfákba bujtatott gyógyító tudomány, hanem az egész orvosi kultúra alapját és vezérelvét képező prophylaxis, s ennek a betegségek kitörését, elterjedését megakadályozó orvostudománynak, vagyis közegészségtannak az akkori viszonyokhoz mérten oly tökéletes foka, amelyen modern kultúránk egyéb ágainak relatív tökéletességét nézve, a mi egészségügyünk ma sem áll. Szinte azt hihetnők, hogy a Nílus partján a csendes életmód a lakosokban, a legutolsó napszámosban is, külön közegészségi érzékszervet fejlesztett ki, mert oly népszerűek hygiénikus ismereteik, hogy a külföld, éppen ez okból minden egyiptomit orvosnak nézett. Már évezredekkel ezelőtt felismerték, hogy legjobb a változatos vegyes táplálkozás. Annyira mennek, hogy bizonyos anyagok evését, melyek betegséget okozhattak volna, eltiltják. A tilalom elsősorban az egészségügyileg legtemperáltabb életet élő papokra vonatkozott. Tilos a nehezen emészthető bab, a nyomában járó kólika miatt, tilos a szomjúságokozó só és hagyma, tilosak a halak, tengeriállatok és disznó a bennök élősködő, s az emberbe is átkerülhető bélférgek miatt. Marhavágás alkalmával a mészárosok főnöke, egy pap, hivatalos húsvizsgálatot tart, s csak az egészségesnek talált állat húsát engedi kimérni. A Nílus vizét ivás előtt kifőzik, sőt meg is szűrik. Ivópoharukat használat előtt kimossák, s kiki a sajátját használja. Nagy előnyére volt Egyiptom egészségügyének, hogy a vallásos tanok alapját is a test és a tárgyak tisztántartása képezte. Ezért van, hogy napjában többször is fürödnek, hogy lakásukat naponta szellőztetik és illatos növényekkel kifüstölik. Járványos betegségek idején divat a füstölés is: máglyákat raknak utcasarkokon, hogy a betegség anyagát a levegőben elégessék, vagy a füsttel kiszorítsák. Ezt megtette például Guy de Chauliac is, VI. Kelemen pápa orvosa, az avignoni feketehalál idején. Tisztaságra való törekvés a célja a pap- és katonagyermekek körülmetélésének, amit a papok, még a hasonló héber ritus ismerete előtt, tűzkőből való késsel végeztek. A természetellenes nemi élvezetek megszüntetésére a papi törvények elrendelik az egynejűségeí és büntetik a mesterséges abortust Temetésük, a túlvilági életben való hitük miatt, vallásos szertartás jellegét viseli ugyan magán, de kivitele egyúttal a közegészségnek
