Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

II. Folyammenti kultúrák. Az orvostudomány fejlődésének kezdete a régi theokratikus államokban

38

II. fejezet

olvasható, hogy az egyiptomi nők nehezen hozták világra gyermekeiket. Ezt a templomi rajzon látható szűkmedencés egyiptomi nőti- pus kellőleg megmagyarázza. A templomok falán különben sok szülést ábrázoló rajz maradt ránk, főleg a templom „mammisinek“ nevezett helyiségében, ahol a templom védőistenének és a fáraóknak születését örökítették meg képekben. A luxori templom mellékszobájában pl. IV. Thutmosisnak felesége látható terhességében, szülés közben és a gyermekágyban. Hermonthisban meg Cleopatra szülését festették meg, persze már újabb időkben, Krisztus születése körül. Látható, amint Julius Caesartól fogant fiának, Ptolomaeus Caesarionnak életet ád.

Herodotos leírása szerint az egyiptomi bábák a köldökzsinórt kővel vágták át. Egyes orientalisták azt is valószínűnek tartják, hogy az egyiptomi orvosok császármetszést is végeztek, de csak az anya halála után. Nem tudjuk pontosan, hogy a paporvos foglalkozott-e szülészettel is. Erre legfeljebb a hermetikus könyvek nőgyógyászati tartalmából lehetne következtetni. Galenus viszont, aki az egyiptomi orvosi tudást nem sokra tartja, szülészeti ismereteiket is nagyon lebecsüli. Mindenesetre a szülésnek külön istennője van: az ősidőkben Past vagy Isis, a hyksos betörés után pedig Mylitta vagy Ilithya, aki a Holdnak is istennője. Nem érdektelen, hogy ő a macskáknak is istensége, éppúgy, mint a békafejű Heqt, a bábák védője, s mint ilyent Bubastisnak nevezték. Jelképei a nyíl és íj, a szülési fájdalmak symbolumai. Ámor, úgy látszik, tőle lopta el szerelmi fegyvertárát.

Az egyiptomi patikaszerek jórésze a növényvilágból való. Szerepelnek a mai pinus cedrus, cyperus rotundus, cyperus papyrus, nymphaea nelumbo, ficus sycomorus, mercurialis annua, helleborus orientalis, hyoscyamus niger, scilla maritima, növényi nedvek, gyanták, balzsamok, gummik. Ismerik a terpentinolajat, a ricinust, az ópiumot; hályogműtéteknél pupillatágításra használják kenőcsalakban az anagallis phoeniceát és caeruleát. Gyógyító eljárásaik közt szerepel az érvágás, a köpölyözés, melyet marhaszarvakból készített eszközökkel végeztek. Alkalmazzák a kautert is.

Dendera, Karnak, Luxor templomai végtagcsonkításokat ábrázoló festményekkel bírnak, Medinát Abuban pedig egy castrálási jelenet van megörökítve. A memphisi temetőben, a VI. dinasztiabeli Atoti király magasállású orvosának, Ssynek sírboltjában az ajtófélfán körülmetélést, egy lábműtétet és az ezt megelőző vizsgálatot ábrázoló rajzokra bukkantak. A benihasszani monumentumokon pedig fejsebet kötöző, illetőleg egy mellén bekötözött betegnek gyógyitalt adó orvos látható. Ha ehhez vesszük, hogy a múmiákon jól gyógyult és jól összeilledt csont-