Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

I. Kezdetleges kultúrák. A történelem őskora és a primitív ember. Népies orvoslás

20

I. fejezet

a kőkorszakból eredő műtét a körülmetélés, melynek legelső javallata a fitymaszűkület lehetett; a műtétet Egyiptom óbirodalmában is végezték egészségügyi szempontokból papok és katonák fiain. Hasonló kis operáció az egyes afrikai négertörzseknél kötelező infibuláció, vagyis fiatal, serdületlen lányok szeméremajkainak összevarrása. A Behring-tengerpart aleutáinak

Kőkorszakbeli csigolya beléje döfött és csontburjánzásoktól körülvett bronz nyílvéggel. A leletet a Saalfeld vidékén találták. A nyílvégnek a csonttal való összeforradása csak éló' emberen történhetett meg. Bizonyíték e lelet a praehistorikus ember szervezetének nagy ereje mellett. Meyer-Stf.inf.g tanár gyűjteményéből.

vezetői, a bajdarcsikok a modern orvos műtéttanában ismert operációkat is végrehajtanak; obszidiánból faragott különböző nagyságú lándzsács- káikkal szemgyulladásokban az orrgyök és homlok bőrét sebzik fel a gyulladással járó vérbőség és fájdalom csökkentésére, ugyanezt teszik más lobos testrészeken is; eret vágnak a karon vagy lábon, kiürítik a mellkasban meggyűlt gennyet.

Még csodálatosabb azonban, hogy a múlt század végén még kőkorszakbeli kultúrát élő ausztráliai bennszülöttek nőket tudnak terméketlenné tenni a petefészeknek a lágyékszalaggal párhuzamos seben