Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

Irodalom

260

Irodalom

112. Ficinus. De triplici vita etc. Bázel 1490.

113. Fináczy. A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. Budapest

1899—1902. 2 kötet.

114. Finckenstein. Zur Geschichte der S3rphilis. Boroszló 1870.

115. Fischer. Franz Bacon von Verulam. Leipzig 1856.

116. Fischer K. Spinozas Leben und Werke. Heidelberg 1898.

117. Fejér. Codex diplomaticus. Budae 1829—1844. 23 kötet.

118. -----Aborigines et incunabula Magyarorum. Buda 1840,

11

9. Fekete. A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debrecen 1874.

120. -----A gyógytan története rövid kivonatban. Pest 1864.

1

21. Fernelius. Universa medicina. Francofurti 1593.

122. Flinders M. Kahun, Gurob and Hawani. London 1890.

123. Fliichiger—Heuburg. Pharmacographia. London 1874.

124. Forgdch F. Rerum Hungaricarum sui temporis Commentarii. Pozsony 1788.

125. Forestus. Observationes et curationes medicinales. Op. omn. Rothomagi 1653.

4 kötet.

126. Főssel. Studien zur Geschichte der Medizin. Stuttgart 1909.

127. Fournier. Gerhard van Swieten als Zensor. Wien 1877.

128. Fragmenta historicorum graecorum. Ed. Müller. Paris 1841 —1870. 5 kötet.

129. Frankl. A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Pest 1873.

130. Freind. Opera omnia. London 1733.

131. Fuchs. Die ältesten deutschen Schriftsteller über die Lustseuche. Göttingen 1843.

132. Fnker. De salubritate et morbis Hungáriáé. Lipsiae 1777.

133. de Graaf. Opera omnia. Amsterdam 1705.

134. Grabmann. Die Geschichte der scholastischen Methode. Freiburg i. B. 1909—1911.

2 kötet.

135. Grant. History of physical astronomy etc. London 1852.

136. Grimm. Deutsche Mjdhologie. Berlin 1875.

137. Grupp. Kulturgeschichte des Mittelalters. Stuttgart 1912.

138. Gombocz. A budapesti egyetemi botanikus-kert és tanszék története. Budapest 1914.

139. Grosse. Ignaz Philipp Semmelweis, der Entdecker der Ursache des Kindbettfiebers.

Leipzig—Wien 1898.

140. Grüner. Antiquitates morborum. Vratislaviae 1774.

141. Gurlt. Geschichte der Chirurgie. Berlin 1898. 3 kötet.

142. Gurlt—Hirsch. Biographisches Lexikon. Wien 1885—1888. 6 kötet.

143. Györy. Bibliographia medica Hungáriáé. 1472—1899. Budapest 1900.

144. Haeser. Geschichte der christlichen Krankenpflege. Berlin 1857.

145. — — Grundriss der Geschichte der Medizin. Jena 1884.

146. — — Lehrbuch der Geschichte der Medizin. Jena 1875—1882. 3 kötet.

147. Hahn. De medicina germanorum veterum. Lipsiae 1717.

148. — — Die Reformation des Heilwesens. Berlin 1921.

149. Haller. Anfangsgründe der Physiologie des menschlichen Körpers. Berlin 1759—1776.

8 kötet.

150. Hammer—Purgstall. Literaturgeschichte der Araber. Wien 1850.

151. Hantpl. Die fahrenden Leute in der deutschen Vergangenheit. Leipzig 1902.

152. Hansemann. Der Aberglaube in der Medizin. Leipzig 1905.

153. Hardy. Indiens Kultur. König Asoka. Mainz 1902.

154. Harless. Jacob Böhme und die Alchymisten. Berlin 1870.