Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

VIII. A renaissance. A természettudományok evoluciója

206

VIII. fejezet

a makacs és rosszindulatú váltóláz. A pestis terjedésének kedvezett, hogy még mindig nem volt általános a vesztegzár-intézmény. Nálunk ezt 1521-ben ajánlotta először a brassói Saltzmann János Pestisordnnng-]a.. Ezután nemsokára a királyi rendeletek egész sora intézkedik a járványos vidékeken való viselkedésről. Elrendelik a betegség bejelentését, a háznak füstöléssel és ecetfecskendezéssel való fertőtlenítését, azután a máglyaBorbélysebész műhelye a XVII. században. (De Bry rézkarca.)

égetést, a fertőzött portáknak megjelölését fehér krétakereszttel. De csak az 1679--82 iki vész idejéből olvassuk, hogy ezek az óvóintézkedések és a vesztegzár általánosan érvénybe léptek. Az 1690—92. évi pestis alkalmával Kollonics kiadja az első hivatalos pestisszabályzatot.

A XVII. század drogjainak sorában már felfedezzük a gummiguttit, a columbo gyökeret, az izlandi mohát, az ipecacuanhát, a perui kínakérget, melyet Chinchon grófnőről, az első terjesztőről „pulvis comitissae“ néven ismernek (1639). A jezsuitákról jezsuitapornak, atyák porának nevezték. Franciaországban az állam vásárolja meg először