Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

VIII. A renaissance. A természettudományok evoluciója

204 Vili. fejezet rendet teremt és azt helyes irányba tereli. Ez a szükségszerűség vezeti el a XVII. századot ahippokratizmus reneszáns z-áig. Egy angol, Sydenham Tamás (1624—1689) lesz az új Hippokrates. Életéről annyit tudunk, hogy mint jómódú család gyermeke flotta­kapitányból csapott fel orvosnak, Oxfordban és Montpellierben tanul, Lon­donban praktizál, köszvényes lesz, meghal és a westminsteri apátságban temetik el. Nincsenek terjedelmes könyvei, nem kereszteltek el nevéről beteg­ségelméleteket ; egyetlen és igen nagy érdeme, hogy az orvos feladatául a betegség lefolyásának a betegágynál való megfigyelését, valamint a beteg egyénnek és nem a betegségnek gyógyítását tűzi ki. Megveti a szobatudósokat. Amikor egy alkalommal azt kérdezték tőle, milyen olvasmányokat ajánl a kezdő orvosnak, azt felelte, hogy Don Ouijotét. Ellene van minden a-priori-spekulációnak. Hangsúlyozza, hogy a betegmegfigyelésben nem a ritkaságokat, hanem éppen a közönséges eseteket kell gyűjteni, hogy a baj lefolyásának mikéntjét megállapíthassuk. Leírásai között igen jók. amit a csúzról, orbáncról, mellhártyagyulladásról, üszkösödésről, hisz­tériáról, köszvényről, bélelzáródásról, szifilisről, vitustáncról, angolkórról és skorbutról mond. Megkísérli a betegségek szisztematikus osztályozását, de sok mes­terséges betegségfajt állít fel. Ehhez a botanizáló eljáráshoz természetesen a betegségek egyes típusait is nagyon ki kellett éleznie, amivel azok­nak lényege torzult el. Rendszerező munkájával azonban legalább rendet teremtett az orvosi nomenklatúra káoszában. Felfogásában humo- rálpathológus. A betegségek okai részben légköri befolyások, részben a nedvek erjedése vagy rothadása. A levegőnek és az egyes évszakoknak ártalmasságát különöskép a járványokról szóló tanában hangsúlyozza. Az atmoszféra különböző járványos konstitúciót teremt s a konstitúció különböző betegség-spécieseket, amelyek egy másik konstitúció hasonló nevű betegségfajtáitól eltérnek. A betegség előnyére válik a szenvedőnek, mert kiküszöböli, a szervezetből a kórokozót vagy a test romlott részeit. Az organizmus legfőbb védelmi berendezkedése a láz. Therápiai elve: bízni a természet spontán gyógyító erejében. Ezért a lázat nem csilla­pítja, csak ha úgy találja, hogy a természet hamis utakra tévedt. Gyó­gyító eszközei az érvágás^ hánytató- és hashajtószerek, de csak kevés izzasztó orvosság. Nagyobb értékűeknek tartja az étrendi előírásokat és a szervezetet erősítő gyógyszereket. Ez a józan, hippokratesi tanokon alapuló orvostudomány, amely az ú. n. régi bécsi iskoIaHétrejövésére vezetett a XVIII. század folyamán, a nagymértékben elterjedt járványok tanulmányozására és a gyógy­szertan fokozott művelésére ösztönözte az orvosokat. Sydenham nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents