Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
VIII. A renaissance. A természettudományok evoluciója
204 Vili. fejezet rendet teremt és azt helyes irányba tereli. Ez a szükségszerűség vezeti el a XVII. századot ahippokratizmus reneszáns z-áig. Egy angol, Sydenham Tamás (1624—1689) lesz az új Hippokrates. Életéről annyit tudunk, hogy mint jómódú család gyermeke flottakapitányból csapott fel orvosnak, Oxfordban és Montpellierben tanul, Londonban praktizál, köszvényes lesz, meghal és a westminsteri apátságban temetik el. Nincsenek terjedelmes könyvei, nem kereszteltek el nevéről betegségelméleteket ; egyetlen és igen nagy érdeme, hogy az orvos feladatául a betegség lefolyásának a betegágynál való megfigyelését, valamint a beteg egyénnek és nem a betegségnek gyógyítását tűzi ki. Megveti a szobatudósokat. Amikor egy alkalommal azt kérdezték tőle, milyen olvasmányokat ajánl a kezdő orvosnak, azt felelte, hogy Don Ouijotét. Ellene van minden a-priori-spekulációnak. Hangsúlyozza, hogy a betegmegfigyelésben nem a ritkaságokat, hanem éppen a közönséges eseteket kell gyűjteni, hogy a baj lefolyásának mikéntjét megállapíthassuk. Leírásai között igen jók. amit a csúzról, orbáncról, mellhártyagyulladásról, üszkösödésről, hisztériáról, köszvényről, bélelzáródásról, szifilisről, vitustáncról, angolkórról és skorbutról mond. Megkísérli a betegségek szisztematikus osztályozását, de sok mesterséges betegségfajt állít fel. Ehhez a botanizáló eljáráshoz természetesen a betegségek egyes típusait is nagyon ki kellett éleznie, amivel azoknak lényege torzult el. Rendszerező munkájával azonban legalább rendet teremtett az orvosi nomenklatúra káoszában. Felfogásában humo- rálpathológus. A betegségek okai részben légköri befolyások, részben a nedvek erjedése vagy rothadása. A levegőnek és az egyes évszakoknak ártalmasságát különöskép a járványokról szóló tanában hangsúlyozza. Az atmoszféra különböző járványos konstitúciót teremt s a konstitúció különböző betegség-spécieseket, amelyek egy másik konstitúció hasonló nevű betegségfajtáitól eltérnek. A betegség előnyére válik a szenvedőnek, mert kiküszöböli, a szervezetből a kórokozót vagy a test romlott részeit. Az organizmus legfőbb védelmi berendezkedése a láz. Therápiai elve: bízni a természet spontán gyógyító erejében. Ezért a lázat nem csillapítja, csak ha úgy találja, hogy a természet hamis utakra tévedt. Gyógyító eszközei az érvágás^ hánytató- és hashajtószerek, de csak kevés izzasztó orvosság. Nagyobb értékűeknek tartja az étrendi előírásokat és a szervezetet erősítő gyógyszereket. Ez a józan, hippokratesi tanokon alapuló orvostudomány, amely az ú. n. régi bécsi iskoIaHétrejövésére vezetett a XVIII. század folyamán, a nagymértékben elterjedt járványok tanulmányozására és a gyógyszertan fokozott művelésére ösztönözte az orvosokat. Sydenham nyomán
