Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

VIII. A renaissance. A természettudományok evoluciója

Az iatrokémia és iatromechanika

201

s aki anyagcserevizsgálataihoz különböző készüléket szerkesztett, Medicina slaticá-jában (1614) azt írja, hogy 5 font táplálékból csak 21/2 font lesz bélsár és vizelet, a többi a bőrön át elpárolog (perspiratio insensibilis). Tőle származik az első orvosi hőmérő. Az emésztésben csak a táplálék mechanikai felőrlését látja meg; a chylus a bélösszehúzódások folytán bepréselődik a bélbolyhokba ; a légzés csak mellkasmozgás; a testhő a vér részecskéinek egymásközti súrlódása.

Egészséges a test, ha ezek a fiziko- mechanikai működések akadálytalanul folynak le, míg ellenkező esetben, főleg a láthatatlan kiválasztások megakadásakor, megbetegszik a szervezet.

A gyógyítás célja tehát erős izzasztás- sal a bőrkiválasztások fokozása.

Borelli Alfonz (1608 —1679), aki tulajdonkép a matematika professzora volt Pisában, különösen a testmozgásokat analizálja, amiben barátja, Maleighí-4s- segítségére van. Ez utóbbinak felfedezése a vérsejtekről, hatással van Bellini nek a vér pangásáról és a véredények eldugulásáról szóló tanára. Malpighi tanítványai emellett értékes kórbonctani észleleteikkel tűnnek ki. így Giambattista Fantoni (1652—1692), a szívtúltengésnek a billentyűhibákkal és az aorta-aneuriz- mákkal való összefüggését deríti fel.

Hogy azonban mechanikai elméletekkel nem lehet beteget gyógyítani, azt a

legtúlzóbb iatromatematikus, Baglivi György (1668—1707) is elismerte, s a praxist űző orvosoknak azt ajánlja, hogy ne törődjenek az elméleti fejtegetésekkel, hanem kezeljék betegeiket tapasztalati alapon.

Ez a túlnyomólag olaszok által képviselt orvosi teória a XVIII. században főleg Angliában talált visszhangra, ahol Sydenham barátján, Cole ViLMOs-on kívül főbb hirdetői, Kf.ill Jakab (1673 — 1719), aki a Newton-féle vonzási törvények alapján fejtegette a mirigyelválasztásokat, Pitcairn Archibald (1652 —1713), aki Boerhaave tanára és a vérkeringésnek a távoli testrészekben való lassulását a véredények kaliberéből magyaráz

Saniorio Santoro, páduai tanár, saját találmányú kísérleti szekrényében. Az életjelenségeket a fizika törvényeire akarta visszavezetni a mathematika módszereivel.