Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)

V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység

Galenus élete

105

éppen ellentéte volt a csöndet és nyugalmat szerető apának.

A jó Nikon életében a nő azt a szerepet játszotta, mint Sokrates házában Xantippe. Ezért is választotta Galenus mintaképül inkább édesatyját.

A filozófiát ugyan faképnél hagyta, de a filozofikus gondolkodást és írásmódot még észrevehetjük legelső orvosi műveiben. Első mesterei főleg anatómusok, QuiNTUS-nak tanítványai. Ilyenek Fecianus és Satyrus, valamint az empirikus Aesch- RiON, kevéssel utóbb Szmirná- ban Pelops, majd Korinthusban Numesianus, kivel együtt Alexandriába utazik, ahol befejezi orvosi előtanulmányait. Innen indul kisázsiai és palesztinai útjára, ahol sok gazdag tapasztalatra tesz szert.

Huszonkilenc esztendős, amikor Pergamosba visszatérve egy gladiátoriskolába szerződik el orvosnak. Jelentéktelen kis állás, mely azonban alkalmat adott neki sebészeti tevékenykedésre. Hat évvel később (kb.

1G4. Kr. u.) egy lázadás kapcsán Rómába menekül, ahol reputációja hamarosan megnő.

Tehetsége, tudása, külföldi volta, néhány szerencsés gyógyítás olyan egyéneken, kiknek neve sokat n3'omott a latban, biztosították karrierjét, de ellenségeket is szereztek neki. A buta és elvetemült erkölcsű emberek, akik orvosi prak- szisukban aranybányát találtak, ráfogták, hogy egyik riválisát személyzetével együtt megmérgezte.

Orvosi konzílium. Az ágy jobboldalán kalapját levéve Galenus hajlong. Az asztalon orvosságos üvegek. (Galenus

Opera, Basel 1562.)