Mayer Ferenc Kolos dr.: Az orvostudomány története (Budapest, 1927)
V. Másodlagos görög kultúrák. Róma, Byzanc. A kereszténység
A methodikus iskola képviselői 97 séget értették. Mesterüktől elméleti és gyakorlati maximákat vettek át, s theóriájukat a praxis céljaira gyúrták át. így mindenekelőtt a laodiceai Themison (Kr. e. 100—50.), aki minden betegséget az atómutaknak, a pórusoknak összehúzódásával vagy kitágulásával magyaráz s ennek megfelelően tágító vagy összehúzó szereket alkalmaz a „contraria contrariis“ elv alapján. Ennek a két ellentétes alapállapotnak (communitas) felismerésére vizsgálja a testváladékokat, a bőr minőségét, a pulzust stb. Egyes bajokban a kommunitások mindegyike adva lehet. A láz oka volna pl. a pórusok megszűkülése, a vérzéseké és hasmenésé a csatornácskák ellazulása, viszont a dysentériában az atómutak mindkét állapota megvolna. Ez a kényelmes elmélet hamarosan elterjedt, hiszen a legsilányabb értelem is könnyen felfoghatta. Minden filozófiai előképzettség nélkül szatócsok, kovácsok, mészárosok lehettek így orvosok. Csakugyan! Trallesi Thessalus (kb. 60. Kr. u.), aki azt állította, hogy hat hónap alatt bárkinek fejébe veri az egész orvostudományt, s aki az összes előtte élt orvosokat Hippokrates-scI együtt lebecsülte, ilyen mesteremberekből toborozta össze tanítványait, akiknek csapatától kísérve látogatta betegeit. Nero császár idejében nem is meglepő, hogy faragatlansága és határtalan szemtelensége mellett is érvényesülni tudott Thessalus, akit Galenus gúnyosan „legbölcsebb“ (sofótatos) jelzővel illet. Sikereit tanítványai hangos szavú reklámjának köszönhette, valamint annak, hogy a krónikus betegségek kezelésére új módszert, a metaszinkrízist vagy rekorporációt találta fel, melynek lényege az abnormális alapanyag módosítása volt. A kúra első napján a beteg enni-inni nem kapott; a következő napokon szokott ételmennyiségének csak harmadát ehette, sokat kellett mozognia s utána olajjal dörzsölte be testét. Az ötödik naptól kezdve fokozhatta az ételadagot, bort ihatott; ennek arányában azonban intenzívebb test- gyakorlást végzett. Az eledelek túlnyomó része növényi tápszer és csípős fűszer volt. A kúra ezen első metaszinkritikus vagyis átalakító (elvonó) fele után következett a rezumptív, erősítő szakasz. Ezt áz eljárást alkalmazták krónikus fekélyek esetén is. Thessalus-toI jegyzik fel azt is, hogy az első ambuláns klinikát megteremtette. Ismertebb methodikusok még Antonius Musa, felszabadított rabszolga, aki Augustus császárt hideg borogatásokkal és fürdőkkel mentette meg életveszélyes betegségéből. Ezért lovagi rangot nyert el, szobrot kapott az Aesculap-templomban s privilégiumot biztosított az egész orvosi rendnek. Scribonius Largus (Kr. u. 43. körül) Claudius császárt kíséri Britanniába. Ez útján sok népies szerrel megismerkedve, Compositiones medicamentorum címmel könyvet ír latinul a gyógyszerekről. A klasszikus írók közül nála találjuk először az ópium nevet. Érdekes, hogy makacs fejMayer: Az orvostudomány története. 7
