Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

78

14,01 h a 1V a n y b ιι 1 áll. — A fellengités állal ke szült: súlyos , szálkás törésű; porrá súrolva sárgába vergődő fehér port képez: Fajsulya = 7,7. Ize és szaga nincs, vízben és lángban olvadhatlan : mindaz- által néinellyek szerint 2000 hideg, 1100 forró vízben olvadna. Mészvízzel súrolva fekete színűvé válik, sárga színe hig-kettedhalvaggali fertezésré mutatna. Tűzön tökéllelesen elillan, a nélkül hogy előbb meg, öntödne, az által csekély rész belőle: hig-kettedhal- vaggá, és szinbigahnyá változik. Ebből világosan kitetszik a Játrovegykémek czéliránytalanságuk, kik a hig-halvacsot mentül többször lengíték fel, annál enyhébb erejűnek vélték lenni; minélfogva 10 — 12-szer felengítelték, és „Panacea mercUria- 1 i s“-nak nevezték.

Némelly vegykémck a hig-halvácsól, hig-kettedhalvagtúl való megtisztítás végett 10 — 12 rész lepárolt vizbén tanácsiák kifőzni, mellette minden fontnjihoz 1 — 2 nehezék sza- lamiasót adván. — Juch tanár nem egyezvén meg ebben, mivel általa a hig-halvacs bomlását tapasztalá történni; czélsze- rübbnek állító e végre erőa iborlélben kifőzni, melly a hig- kettedhalvagot felolvasztja, amazt pedig olvadatlanul visszahagyja*

99. §, Geiger szerint készül: ha 20 r. higany,

8 r. szik-halvag, 6 r. csel-feléleg, 11 eleve fele résznyi vízzel kevert kénsav együtt elegyitetnek, és üveg- görvegből lepárolás alá vettetnek, utóbb fellen- gyítetnek.

100. ^Bomlását okozó adatok. Ha a hig- halvacs sósavval, szalamiavagy konyhasóval főzetik, hig-halvaggá és szinhigannyá bomlik, sött csupa vízben vagy lángban sokáig való főzés által is már. — Iblannyal: ham-iblacsot képez. É g e t ő, szénsavas, és tűzálló ég vények: részenkint fekete hig-éleccsé változtatják. Szintúgy, de mégis lassabban a szénsavas földek, és a fehér keser-éleg Szén-