Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

75 Vegymagyaráz. A higanynak legsavbani fel- olvasztása által támadt legsavas hig-éleg legsava, ége­tés által elüzetik, a hig-éleg pedig visszamarad. A föli- he tartott izzószén fellobbanása, a legsavnak már tökélletes elillantát jelenti: mirenézve akkor az égetés megszüntethetik; mert már a’ hig-élegből éleny kezd kifejlődni, melly izzószénnel jővén érintetbe, fellobban. Tulajd. A veres hig-éleg: súlyos, fénylő, é- gőveres, finom apró pikkelyekből álló tömegben jő elő; színe dörzsölés által halványabbá, égetés által pedig setétebbé, végre feketévé válik. Valamivel na­gyobb hőben mint a higany forrásához kívántatik éleny- gőzzé, és szilihigannyá bomlik; 100 része 92,68 higanyból, és 7,32 éleny bői áll. Vízben igen csekély, lángban és égényben pedig semmi mennyiség­gel sem olvad; de igen savakban: nevezetesen a sósav­ban, mellyel hig-kettedhalvagotképez; mind meleg mind hideg legsavban; kénsavban csak főzés közt; nemkü­lönben kéksavattartó vízben is, mellyben mint hig- kékleg leend felolvadva. —Kőnkénsavgőz és kénes égvények fekete — híg-kéneecsé — változtatják, illy színben csapják olvadékiból is le. Eletműves testek mint: mézga (gummi), czukor, zsír, vízzel ke. vert veres hig-élegből dörzsölés által szinhiganyt vá­lasztanak ki. Égető könlegeg által sárgásfehér porrá változik. Bucholcz szerint sulyagos vízben főzés közt is felolvad. Tűzön tökélletesen elillan, mi bizonyos jele hogy ólompirral, téglaporral, czinoberrel vagy más ha­sonló veres állományokkal — mi a gyárokban készült hig-élegben néha megvan — nincs fertezve, mivel azok visszamaradnak. 95. §. Könlegeges fekete hig-élecs (oxydul. hy- drarg. ammoniac. 3Hg20 -+■ N2 O5 -+- N2 FEj. Készül- tetszésszerinti mennyiségű higany felolvasztatik tisz·

Next

/
Thumbnails
Contents