Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany
65 Tulajdonai. Az öntött legsavas, ezüstéi eg: vegyrészeirenézve nem, csak idomára nézve különbözik a jegedzettől. Öntés által se több , se ke- vesb nem leend, mert valamint ez nem, úgy amaz sem tart jegedzésvizet magában. Tollvastagságu rndakban jő elő, mellyek heveny állapotukban fehér, később világosság ráhatása által feketésszütke, elvégre egészen fekete színűek. Ez utóbbi állapotában ha vízben felolvasztatik: színtelen s benne apró úszó fekete pontokat látható folyadékot képez; melly pontok, világosság által viszváltozott szinezüst, s ezek okozzák gyakran a készítmény fekete színét. Továbbá égető kellemetlen fanyar ízű; 2 rész vízben olvad; étető erejű, e tulajdona végett közönségesen vadhús, vagy más kinövések leétetésére használtaik, e végből szükséges különös figyelmet rá fordítani, hogy réztartalmu ne legyen; — mi a gyári készítményben gyakran megvan — mivel akkor sokkal jobban kínozza a szenvedőt, /S mellette mégis kevésbé fogyasztja a vadhúst. Buchner szerint 1000 része: 650 ez üstéle gből, és 350 legsavbúl áll. Tisztátalan: ha réztartalmu, melly esetben vízben való zöldes olvadéka könlegeg által kékké válik ; vagy ha olvadékába egy darab fényes vas vettetik, saz veres rézzel vonatik be. Gyakran salétrommal van fer- tezve, ez felfedezhető: ha a kémlendő pokolkő porczellán csészében erős tűznél megöntetik; az által alegsav, és az ezüst-éleg élenye elszólnak, az ezüst pedig a salétrommal együtt visszamaradnak. Ez utóbbi vízben felolvasztva, elpárolás útján szabályszerinti jeged- zett salétromot képez, és a salétromnak ugyancsak minden tulajdonaival bír. Vagy : ha a salétromtartal- mu pokolkő izzó-szenen eldurrantás közt megönte5 .
