Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

(

ég-vények elbonhatását felfedezték volna, a nehézséget, mint fő jellemző tulajdonát tekinték a fémeknek, nem is ismerlek fémet, melly legalább is 6-szor nehezebb nem volt volna a víznél. A fémfaju gyökeik (metalloida) az égvényeknek ellenben sokkal könnyebbek, p o. a hamany, szikeny stb. a víz felületén úsznak, minélfogva e pontbeli tulajdonuk nem tekíntetihetik már jelenkorunkban fő jellemző tulajdonuknak.

d) Mást testeknél jobb meleg és berzvezető tulajdonúak. Egy a legkitűnőbb jellemeik közöl. Legjobb melegvezető; az ezüst; titánná következnek: a réz, és arany. A vas és főleg az éreny a legrosszabb meleg- vezetők közé tartoznak. Children szerint pedig berzvezetői tulajdonuk tekintetéből ekép állanak: ezüst» horgany , arany, és réz.

e) Pörölyozhetoség , és nyujthatosag (Geschmeidigkeit u. Dehnbarkeit, Malleabilitas et ductilitas) nem általános jellemök. E szempontból hajdan a fémeket tökélletes , és félfémekre (vollkommene u. halbmetalle) osztották. B er z e 1 i u s helyesbnek vélé: pőrölyözhetök- re és merevenekre osztani.

f) Lágyság, (Mollities. Weichheit.) Minden fémek lágyak több - kevésbé.

63. §. Közös vegylulajdonaik: vegyülhetnek a) élennyel, b) égékeny nem fém testekkel (metallo- da); c) egymással. És d) végre az élenyült testekkel nem vegyülhetnek, mielőtt magok is élennyel vegyültek volna.

45