Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Vilany

41

kő-gőrvegből fehér izzásig emelt hőnél addig párolta*

tik le, míg semmi szén-és vilkönecsgózök (Gas liyd- rogeni carbonati, et phosphorati) nem mennek többé át. A szedőben nyert tisztátalan vilany forró vízben folyóvá tétetvén, kecske vagy őz boron átnyomatik ; végre mint már tiszta vilany ugyancsak forró vízből üveg-csövekbe felszivatik, mellyekböl kihűlte után kiszedetik, s üveg vagy bádog edényben víz alatt tartatik.

Vegymagy. Az égetett csont: aljas vilsav as mész- éleg, csekély rész szénsavas mész-éleggel. Éhez kénsav adattván , az nagy rész mész-éleggel: kénsavas mész- éleggé vegyül, s o lvadatlan leválik; mellette a vilsav szabaddá lesz, melly a inés z-éleg többi részével: vil- savas mész-éleget alkat, s a víztől fölvétetik; a szénsav pedig a hő által elüzetik. A le vált gypsztöl szűrés által elkűlönzött vilsavas mé sz-éleg olvadék szénnel keverve nagyobb hőnek kitetettvén: a vilsav nagyobb része, úgy a jelenlévő víz is elbontatik, mindkettőjük élenye a szén szénenyével: szénsavat képez; az által a vilany szabaddá válik s lepárol. A viz kö. nenye pedig egy rész szénennyel, és csekély rész vilannyal: szén-vil-könecsgözt képeznek, melly léggel érületbe jővén , világit, sa lepárló vilanyt kíséri. De mivel a vilany, egy rész szénenyt is ragad magával, szükséges attól kecske bőrön átszűrés által megtisztítani.

Vegytulajd. A vilany: fehér vagy sárgás, áttetsző, szívós, viaszképü rudakbanjő elő; magában szagtalan, de léggel jővén érintettbe: foghagyma szagus világító füstöket ereget; mi által vilacssavvá élenyítte- tik , annak gátlása végett szükséges viz alatt tartani, ßorlangban , égényben, illó és kövér olajokban víz- fürdőbeni hevítés között olvad. Legjobb olvasztó-