Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kén

gő folyadék. C ■+■ 310° forr, a nehéz köhögésre ingerlő füstökét ereget. Vízzel, vagy borléllel keverve hévül. Fajsulya = 1,85. Az indigót főzés közt felolvasztja; az éíelmüves testeket elbontja, köztök többnemiieket czuk orrá és eczetsavvá változtatt. Legtöbb aljakhoz legnagyobb rokonsággal viseltetik. — Ólomtartalmú ne legyen.

50. §. Szász kénsav (Acid, sulfuric. Saxonic).

Termék kénsavas vas-élecsből előbb erős égetés, aztán agyaggal még erősb tűznél való lepárolás ál. tál készül. — Az égetés alatt a vas-élees, vas-éleg- gé változik, nagy hőben jegedzésvizét, még nagyobban kénsavát elereszti, mellyek lepárolás által a szedőbe felfogattnak; visszamarad a görvegben az úgynevezett „Colcothar vitriolt,, vagy „Terra an· glicana, v. Caput mortuumf‘ — A szász kénsav léggel érületbe jővén: fehér füstöket ereget, s vizet von magába. Barnás olajtömöttségii; 1,800 — 1,880

fajsúlyú. Az indigót tökéletesebben olvasztja mint az angol kénsav. Az életmüves testeket szénné változtatja : élenyöket és könenyöket t. i. vízzé vegyülni kényszeríti, visszahagyatik a széneny.

51. §. Víztelen kénsav. (Acid, sulfuric, anhydrurn). Szász kénsavnak erős hőnél ísméti lepárolása által nyerhető. — Erőssen füstölgő folyadékot képez, légből nagyobb vággyal vonja magához mint az előbbiek a vizet. A ként kék; a retenyt és iblanyt zöld; az irányt bíbor színekben olvasztja, anélkül, hogy általa bomlást szenvedne.

Legbizonyosabb kémszere a kénsavnak: a sósavas suly-éleg‘, mellyel fehér, legsavban olvadhatlau csapadékot ékénsavas suly-éleg) hoz elő.