Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kén

3 3

kék színre fest, innét legbizonyosb kéinszere egyik a másiknak.

Tisztaságának bizonyos jele, ha víztelen boriélben töMélletesen felolvad.

Higannyal való vegyei alább a higanynál előadvák: foL maradt itt megemlítenem a nem rég szokásba jolt Ibolkenu1 nyitót (Amylum jodatum) , mel ly Buchanan glasgovvai kór. ház orvosától ajánlva következő módon készül: 2-t szemerny; iblany, előbb kevés vízzel, később l obonnyi finom kémé. nyitővel összedörzsölletik. Az elegy gyenge melegben való megszikkasztás után jól berekeszlett edényben tartassék.

lblanyfettvény (Tinct. jodinae): i r. iblanynak, 1G r 0)850 fajsúlyú boriélben való felolvas»tása , s átszíváro^tatás által készül. — Iblanyégény (Aether jodatus): 1 r. iblanynak , 12 r. kénégényben való felolvasztása által hozatik clá.

K é n.

•

45. §. A kén, egy a legismeretesb vegytani elemek közöl. A természetben bőven van elágazva ; és részint tisztán mint Solfataránál Olaszhonban ; részint élennyel, részint fémekkel mint ólóm-, horgany-, réz- és vassal találtatik együlve. Itt ott az életműves országban is létezik, p. o. a madarak tojásaiban, az embernyálban és emésztettben. A kereskedésben forgó kén, a termék, és vulkáni — melly a tűzhányó hegyekből vettetik ki — kénből megömlés, én mintákba való öntés által hozatik elő.

Megkülönböztettjük a kénrudat (Sulfur in baculis), és kén-virágot (Flos sulfuris) egymástól: az első mindég több-kevesb idegen részekkel, u. m. mirennyel, retennyel, vagy más földnemii anyagokkal van fer- tezve; az utóbbi fellengítés által tisztittatik meg, mind- azáltal naég tökélletlen tisztasága végett gyógyszerül

3