Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Széneny

2ύ

S ζ é η e η y.

35. §. Széneny tisztán ritkán, az ásvány* országban más testekkel vegyülve: a vasszénben (Graphites) és minden szénsavas sókban bőven fordul elő ; legtisztábban pedig a gyémántban. Fö alkatrészül szolgál az életmüves mind állati, mind növényi testekben miből kitetszik, bogy legérdekesb vegytárgy az életmüves és életműtelen testek között. Az említetteken kívül nagy mennyiségű széneny rejlik az állat- növény- és kőszenekben , sött magában a légben is élennyel vegyülve mint szénsav több helyeken p. o· a pinczékben bor forráskor, a szén égetésnél ,'s más helyeken. Innét a szénsav esemémjes Útrészéül (Pars accidentalis) tekintetik a légnek.

Gyémánt laláltatik mindkét Indiában, főleg Golkonda, és Visapurban, ezen kívül Brazíliában is. Minden ismeretes testek között legkeményebb; fajsulya — 3,50 — 3,53· A vilá* gosság sngárát minden átlátszó (esteknél jobban töri ; melly tulajdona végett Newton először vélé éghető testnek lenni. Erről vnló meggyőződés végeit 1694-ben 3-ik Koznia fó- herczeg kívánatéra a fiorenczi Akadémia égékenységét meg- kisér lé ; és csakugyan azt vévé észre, hogy gyujlüveg (Brennglas) alatt szemlátomást emésztődött. Később Lavoi- s e r kísérletéből bizonyossá lön: hogy élenygőzben való égetés állal szénsavvá változott. S/énenye t. i. az élennyel vegyülvén , szénsav képeztetett belőlük. — A gyémánt tűzálló, s a hő legmagasb fokán sem változó állomány , miudazáltal ha égetése légkiiekesztett vagy élenynélküli edényben törté, nik; de nem úgy ha szabad légen, vagy élenygőzben történik égetése , az által szénsavvá változik. Alkatrészei : szénen’/ és kiineny.

36. §. Tiszta széneny fenyőkoromnak (Kienruss) vagy lámpakoromnak zárt edényben fehér izzásig való hevítések által állíttatik elő. V agy valamely illő-olaj