Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Köneny

21

i) Cxement tíz: ez kénsavas réz-éleg- tartalmú, a bcle- mártott vasra színréz állapotban ülepszik, melly tulajdona végett a vegytanban járatlanak: a vasat rézzé változtató 'íznek hívják. Hason víz vagyon Zólyom megyének Urvölgy nevű mezővárosában.

Az elősoroltakon kivű* a közéletben lágy, és kemény vizeket különböztettnek meg. Az elsőhöz tartoznak: az eső, hó, folyó, és némely7 kevés idegen részeket magukban tartó kútvizek. A másodikhoz: a forrás, és tisztátlanabb kútvizek.

26. §. A víz tisztasága kémszerek által kísérhetik : a vegytisztasAigu víznek a kék kémpapirt megve- ressíteni nem szabad, különben szabad szénsavtartalmú. — Eczetsavas ólom- vagy suly-éleg (Acetas plumbi, V. barytae) által támadó fehér csapadék: kénsavra mutat. — Legsavas ezüst-éleg (nitras argenti) által okoztatolt fehér zavardék: sósavat; mész-élcg- (oxyd. calcii) olvadék által: szénsav; szénsavas ham- éleg (carbonas kali) által földes sók; söskasavos könlegeg (oxalas ammonii) által: mész-éleges sók; könlegeg (ammonia) által: keser-éleges sók (salia oxydi magnesii) födöztettnek föl benne. Továbbá, ha vérlúg kék csapadekot okoz: vas; ha veressel: réz tartalmú. Ha egy darab bele vetett szín réz áltat kékes szintivé válik : kön-leg eg (Am rnon.) van benne. Ha legsavas ezüst-éleg barnává festi: életmíives testek vannak fölolvadva benne

27. %. Ha az érintett vízben létező anyagok mennyiségét akarnék megtudni , az esetben lecsapott állapotukban szárazig kell elpárolni, s úgy a nyer- ményt pontosan megmérni, s a keresendő anyag mennyiségét belőle kiszámítani. E czélra a mennyiségi vegytan szolgál.

Gyakran műtani munkálat khoz cgyedül annak tudása ki váutatik: ha valamely víz kemény, vagy lágy-e? errenézve