Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

Bevezetés

8

kesreny minthogy fényüket légen kevés idő alatt elvesztik, s föld-vagy sóállamánnyá változnak: féindékek· nek (Metalloides) neveztettnek.

A fémek Berzelius szerinti helyesb fölusztását nézd alább 64. §. alatt.

legy-rokonság.

(Affinitas ehemica.)

9. §. A vegyeket képző elemi parányok, erők — Davy szerint berzerők — által tartattnak összefüggésben ; mi bár ha talán egy alaperő által történik is, mi mindazáltal hatásukat fejtegetők, két erőt különböztetünk meg, u. m. vonzó (vis attractive), és taszító erőt (vis repulsiva). Ezen erőkből kétféle rokonságot magyarázunk, nevezetesen: 1) Elegyítő (Af- finit. cohaesiva, Zusammenhangs-Verwandtschaft) vagy összetartó rokonságot, melly a testek legkissebb hasón részetekéit összefüggésben tartja; melly rokonság ha nagy: a test kemény és mereven; ha gyenge: a test folyó V. híg. 2) Vegyítő rokonságot (Affinit. mixtionis. Vereinigungs-Verwandtschaft). Ennek különnemű egyszerű anyagokból vegyült testeknél van helye; melly által két különnemű testek egy egészen másnemű harmadikká törekednek egyűlni; melly harmadik test gyakran, s többnyire egy tulajdonával sem bír azon testeknek, mellyekből — (íme az alkatrészek) — össze- téve vagyon. Például: kén és higany; vegyítő rokonság által hig-kéneggé (Cinnabaris) vegyülhet. — Ez Ieend értekezésünk fő tárgya.

10. §. A vegyitő rokonság 2féle: egyes·, hacsak két testek, — mellyek összetettek is lehetnek — vegyülnek, p. o. köpeny és éleny: vízzé; szénsav és mész-éleg: krétává. Többes: ha több mint két összetett testek vegyülnek, p. o. ha kénsav, szik-éleg, és víz: jegitett glaubersóvd vegyülnek.