Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

Bevezetés

Bevezetés

1. §. A vegytan azon része a természettannak, melly élőnkbe adja*: mint kellessen a vegyeket alkatrészökre fölbontani, azoknak mennyiségét, és minőségét föltalálni; az egyszerű anyagokból legyeket képezni; s végül minő vonzalommal légyenek a testek egymás iránt. Minélfogva minden tanok között a közéletben leghasználhatóbb.

Tárgya nem csak minden természeti termény, de minden .oily mesterkélt vegy is, melly bár a természet egyetemében nem található, de egy szorgalmas vegykém kezei által előállítható. 2

2. §. A vegytanban kétféle részeket különböztetünk meg ; lör Halmaz v. hason részeket (Partes aggregat. V. similares), mellyek az egésztől csak mennyiségre , de minőségre nézve nem különböznek. Az illy részekből közvetlenül összeállót! szabályalakú test: Jegecznek, v. elegynek (Crystallus, v. mixtum aggregatum) neveztetik; p. o. egy darabocska kréta. 2or Alkat, lét, v. vegyrészek (Part. constituentes) , ezek egésszöktől mind mennyiségben, mind minőségben különböznek. Az ezekből összetett testek: vegyeknek (Mixtum chemic.) nevezteltnek.

1