Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Réz

/

lekre metélt réz-lemez hozzá , mig csak abból valamid felolvasztani képes. Végre az olvadék5—6 rész lepárolt vízzel feleresztetik, és átszivároglatás után jegittetik^

Vegymagy. A kénsav nagyobb hőben két részre oszlik, u. m. bomlástszenvedő, réz élenyülését okwzó részre; és bomlást nem szenvedett felolvasztó részre. A bomlástszenvedett kénsavnak fele-rész élenye a rézzel : réz-éleggé vegyül; másik rész élenye pedig kénével mint: kénecssav elszáll. A bomlást nem szenvedett része a kénsavnak, a képült réz-éleggel: kénsavas réz-éleggé vegyül, melly, a folyadéknak jegedzés ponligi elpárlása után, csekély rész vízzel kijegedzik.

Tulajd. A kén sav as réz-éleg: hátszegéi, szép kékszínü jegeczekben jő elő , mellyből ICO rész : 31,79 réz-éleget, 32,14 kénsavat, és 36,07 V izet tart. Nagyobb hőben vizét elvesztvén, fehér porrá omlik; igen magos hőben pedig tökélletesen elbomlik : éleny és kénecssav fejlődik ki belőle, mellettük réz-éleg marad vissza. Olvasztásához 2 r. forró,

4 r. hideg víz kívántatik; 0,905 fajsúlyú lángnál

erőssebben nem olvad. Olvadéka Iazurkék színű, fanyar undorító ásványos ízű; tojás-fehérnye, szintúgy a 126 §. alatt említett kémszerek által lecsapatik. Faj- sulya — 2,194.

130. §. Kénsavas hönlegeges réz-éleg (sulfas cuprici ammoniatus. Cu0iV2H8S03 ■+* Ν2Η6_): E szer

készítésmódát 1757-ben Weiszman tette először közönségessé, ki is következőkép készíté : Ír. kénsavas réz-éleget felolvasztott 3 r. lepárlott vízben ; a folyadékhoz addig töltölt szénsavas könlegeg olvadékot, inig a támadt kék váladék ismét felolvadt, mire az olvadékot szárazig elpárolta.

08