Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)
I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany
88 val nem szenvedbomlást; de igenis sósavval, melly kéksavvá, és hig-ha Ívaggá változtatja. Kőnké n s a V: hig-kéneget csapp le olvadékából, mellette kőnkéngőz fejlődik ki, mi szagáról érezhető. — Ham· iblaggal: veres csapadék támad, melly csapadék, lecsapó szerének fölösleges hozzáadása által ismét felolvad, s akkor színtelen folyadékot képez. 115. §. A higany valamint halvánnyal, úgy ib- lannyal is bizonyos arányokban vegyül; illyenek: A) Hig-iblacs (máskép hig-előíblacs. Joduret. hydrargyrosi. HgJ). Készitésmóda többféle: a) készül : ha 400 r. higany, 125 r. iblannyal megnedvesitve összesúroltatik. h) Czélszerübben: ha valamelly hig-élecsessó,ham- iblag által lecsapatik. Tulajd. Zöldessárga színű port képez, vízben és lángban olvadhatlan. Égető, szénsavas, és kénég- vények, szintúgy kékleges sók által is elbontalik. All 100 része : 61,77 higanyból, és 38,23 iblanyból. Ha valamelly hig-élecses só olvadéka, olly ham-iblagos olvadékkal, mellyhez még félannyi iblany vetetett mint az elób- beni készítményhez—-t. i. 20 r. ham-ibiaghoz, 7 1/2 iblany — csapatik le: szép czitromszínü csapadék támad, melly : hig· músfe'libtag (sesquijodid. hydrarg.) Hasonló csapadék származik, ha a hig-iblacs készítésénél, a hig-élecses olvadék, hig-éleget is tartana r B) Hig-ibla^(máskép hig-kettediblacs.Bijodidum hydrarg. HgJ2). Ebben egy jjarány higannyal, 2 pa- rány iblany van vegyülve; azaz 100 része áll: 55,32 higanyból, és 44,68 iblanyból. — Készitésmó- dai hasonlókép többfélék. a) Készül: ha 800 r. hig-halvag, 1000 r. ham- iblaggal lecsapatik. b) Ha hig-iblacs, iblannyal, vagy iblanynak lángban való olvadékával érintetbe hozatik.
