Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

87

113. §. Eczetsavas hig-éleg. (acetas hydrargyricí HgOA). Készül: ha veres hig-éleg- eczetsavban felol- vasztatik, s az olvadék müszabályilag jegiltetik.

114. §. Hig-kékleg (cyanet. hydrargyricí. HgCy2 ). Némellyek hig-élegnek kéksavban való félolvasztása és jegités által állítják elő. Mások: 1 r. veres hig- éleget, 2 r. berlini kékkel, és 8. r. vízzel főznek, míg a folyadék világos szürke színűvé válik; akkor átszivárogtatják, és rendesen jegítik. Minthogy pedig az átszivárogtatott folyadék nem egészen tiszta vastól: szükséges evégből hig-éleggel pállitani, melly a vasat kiválasztja belőle.

Duflos következő módot ajánl: valamelly alkalmas üvegben 2r. porrásúrolt hig-élegre, 25 r. lepárolt víz töltetik: és 4 r. vérlúgsóból, 1 1/2 r. kénsav — melly eleve kétannyi vízzel kevertetett — által kiűzött könkénsavgőz vezettetik bele. Előmozdittatik ezen művelet, lia a hig-éleg olvadék gyakran felkevertetek. Az olvadék elvégre átszivárogtatás után mérsékelt hőnél elpároltatik, s jegittetik.

Vegymagy. Ezen vegynél a hig-éleg élenye, a könkénsav könenyével: vizet alkat; a kékleny pedig a fémmel: Ivig-kékleggé vegyül. Innét helytelenül neveztetik sokaktól könkénsavas hig-élegnek — hydrocyanas hydrargyricímivel sem köneny, sem éleny nincs alkatrészei közt. Ugyanis 100 része: 79,32 higanyból, és20,68 kéklenyből áll.

Tulajd. A hig-kékleg: fehér, át nem látszó négyszegű dülönyökben jegedzik; jegeczei szagtalanak, kellemetlen, keserű mandolához hasonló, sokáig tartó ásványízüek. Néha apró tőkben is jegedzik, de akkor ^hig-éleget is tart magában, és olvadéka ég- vénymódra hat (modo alcalino reagit); 8 r. vízben, lángban több mennyiségűben olvad. Sem kén, semlegsav-