Mannó Alajos: Orvos-gyógyszerészi vegytan (Pest, 1842)

I. Szakasz. A testek felosztása - I. Czikk. Az elemekről egyenként s vegyeikről - Kovany

83

vany, melly a hig-halvagnak egyik vegyrésze, majd minden ételben, innét a gyomorból kibányt vizsga alá vetett állományban is van szikennyel, mint: szikhal vág (konyhasó)Vegyülve. Legczélirányosb evég- re a kémlendő gyomor bennékét, ugy a megétetett egyén által kihányt állományt is 2—4 annyi mennyiségű égénnyel elegyíteni, s darab ideig együtt rázni; végre nyugalmas hely re félretenni. Az égény: a benne lévő hig- halvagot kiolvaszja, és könnyűsége végeit a foly adék felületén uszand, melly csendesen letöltetik, és gyenge hőmérséknél elpároltatik; a maradék vízben felol- vasztatik, s a hig-halvag kémszereivel kisérltetik.

107. S- Hig- és könleg-halvag. (chloret, hydrarg. et ammonici. (2Hg Cl2 -I-Hg Ο) Η-N2 H8 Cl2). Az ausztriai gyógyszertári könyv szerint készül: ha egyenlő rész hig-halvag, és könleg-halvagf'sal ammon.) elegendő mennyiségű lepárolt vízben felolv asztalnak, és átszivárogta- tás után szénsavas ham-éleg olvadéka addig adatik olvadékukhoz, mig csak általa csapadék támad. Végül az összegyűjtött,. és lepárolt vízzel kiédezett csapadék árnyékban megszárittatik.

Vegymagy. A hig-halvag áll: 2 par. halvány, ból és 1 par. higanyból. A víznek egy része bomlást- szenved: könenye az egyik par. halvánnyal: könhal vsává t; ez, a hozzáadott szénsavas ham-éleg ham-élegével, a szénsav kiűzése, és a ham-éleg élenyé- nek a könhalvsav könenyével vízzé való változása mellett: ham-hal vágót képez, melly az olvadékban marad felolvadva. A viz élenye pedig a higany csekély részével: hig-éleget hoz elő, melly a felmaradt hig-halvaggal, és a hozzájuk adott könleg-halvaggal előállítja a kívánt készítményt.

Tulajét. Ezen kettőssó: fehér színű, összetapadó port képez; szagtalan, kellemetlen ásványízü. A hő

6*

\