Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 87 szór be csináltatott, de reggel mindenkor nyitva találtatik. 2° Hogy azon temetőben éjszakának idején szertelen jajgatás hallatott. 3° Két vagy három halottunk esvén a napokban, kik is a tavasziul fogva . . . szüntelen azt kiáltották, (hogy) azon suspiciosa már megholt asszonyi állat öli meg őket ; külömben életében is azon asszonyi álathoz nagy suspicio volt ; melyre nézve ezen opinio a nemes várost eltöltvén, nagy része úgy vélekedik, hogy azon asszonyi álat causálta azon megholt két vagy három embereknek halálokat, melyre nézve . . . discurálván arról, hogy felásattasék-e avagy ne, ebben a ts. ns. tanács nem akarván procedálni, kívánta eziránt a ts. ns. vármegye tiszteit consulálni . . * Concl. 116. (18. aug.) A sírból kijáró két suspecta personák iránt (accedálván a ns. vármegyei tiszt uraimék consensussa is) concludáltatott, hogy csak fel- ásattassanak 1° Pila Bába, 2° Szabó Miklós János. Ezeknek felásatásokra exmit- táltatnak senator Boda Szabó András . . . (következik még nyolc odavaló polgár neve) . . . atyánkfiái, kik is még ma felásattassák őket, (és) investigálják serio, ha azon suspicio iránt való criteriumok ; u. m. : ha arczulatjában pirosság, vagy valami elevenség, 2° a karónak beléjek való verettetése után valami vérnek ki ütése a karó nyoma után comperiáltatnak-é és egyébb criteriumokat, ha miket observálnak, a ts. ns. tanácsnak reportálni tartsák magok kötelességeknek. Minthogy penig ezen fellyebb írt suspecta személlyekben a megírt criteriumok, felásása után Bába Pillában bizonyosan comperiáltattak, azért concludáltatott, hogy sírjából ki vétessék, és a törvény fához vitessék, s ott hóhér által meg égethessék. A több felásatandókkal is hasonlóképen kell cselekedni, ha aszerint comperiáltatnak, secus vissza temettessenek . . . Concl. 118. Ezeken kívül némelyekhez az élők közül is lévén igen nagy suspicio ezen boszor- kányi mesterség iránt, azok iránt is concludáltatott, hogy statim et de facto (non obstante nobilitari prerogativa) incaptiváltassanak, et in figura sedriae investigáltassanak, kinek mi signumi,1 vagy criteriumi tanáltatnak, melyek az boszorkányságok iránt való suspiciot augeálhatnák, annakutánna több próbákat is elkeli követni véllek, signanter ezeket kell incaptiválni : Balás Jánosnét, Thordai Mártonnét, Oláh Péternét, Incze Jánosnét a kakas hegyen, Simon Ger- gelynét, Magyarosi Miklósnét, Kis Sigmondnét, Bisztorczán Péternét. . . Concl. 126, (29. aug.), A boszorkányi suspicio alatt levő incaptiváknak dolgok bizonyos okokra nézve dilatáltattak ad diem lm septembris, addig penig szoros detentioban tartassanak». (A további eljárás nyomai nem találhatók meg a város levéltárában.) — c) Az 1831. évi kolera idején (szept. 6-án) báró Orczy Lőrinc királyi kolerabiztos jelenti a nádornak, hogy az aradinegyei oláhok kiássák a kolerában elhaltak hulláit, mert azt tartják, hogy e betegséget a boszorkányok vagy a prikulicsok okozzák. Ezeknek sírjait a temetőben felkutatják : úgy” hogy éjjel lovakat vezetnek oda s azokat a sírokat, melyeket a ló nem akar átűgorni, felássák, a hullákat szétmarcangolják (dilacerant), vasvillákkal átszúrják, szívüket kiszedik s ennek vérével bekenik magukat. Különösen Aradon, Gyulicán, Vadászon és Kerülősön fordultak elő ilyen esetek. Kerülősön egy kb. 60 emberből álló csapat a kát. pap s a hatósági személyek tilalma ellenére is kiásta a gyanúsított halottakat. Orczy báró felszólította a hodosi archimandritát, hogy befolyásával hasson az elvakult népre. (Linzb. III. [4.] 315.) Ugyancsak a kolera idejéből való Cserszky Antalnak, Bereg megye tb. főorvosának következő megjegyzése : «Van nemes megyénkben még olly buta nép is, melly a hirtelen halál okát közönséges vallásbeli régi vélekedésénél fogva valaineíly még éltében babonáskodásairól ösméretes ember halála után a testbe visszatérni hitt öldöklő léleknek tulajdonítván, az olly ember testét a sírból kiásni, összedarabolni, fejét lába közé tenni, a testet négy nyustos zsákba rakni és bekötve ismét a koporsóba vissza szokta rakni. Illy eset történt Volóczon, hol . . . egy férfi és egy asszonyi ember sírját augusztus elején felhányták s helységükben a hirtelen” halál megszűnését ezen cselekedet foganatjának tulajdonították!» (Orvosi Tár, 1832. évf., 4. füzet 147.) — d) A hunyadmegyei (hosdáti) oláhok vámpír (sztrigoj)-babonáiról 1. Kolumbán Samu értekezését. (Ethnographia VI. évf. [1895.] 121. és köv.) — e) 1899. év nyarán tárgyalta a nagyváradi törvényszék azt a port, melynek fővádlottja özv. Szelistyén Péterné volt. Ez, mióta férje meghalt, álmatlanságban szenvedett, melyet meghalt ura hazajáró szellemének tulajdonított. Veje azt tanácsolta neki, hogy ássa ki az ura holttestét 1 Az ördög által a boszorkányjelöltek testén tett titkos jelek (stigmák) stb., melyekről részletesebben lásd Büchtold—Stüubli: Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens (1930) III. 1898.
