Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 83 forgalomba II. Rákóczi Ferenc francia származású tűzérgenerálisa, de la Mothe,1 kiről nem nagyon rokonszenvesen írnak a francia források. Cabanés («Remédes d’autrefois», 185.) azt írja, hogy ez a tábornok valóságos «főcharlatán» volt, ki az ő híres specifikumát Oroszországban tanulta s nem volt az más, mint a Bestuseff-féle tinktúra mása, mellyel XV. Lajost és Katalin cárnőt is becsapta. A. Franklin («La vie privée d’autrefois.« Les médicaments, 225.) szerint a titkos szer egy kevés aranyat is tartalmazott, azonkívül lúgot, salétromsavat, vaskloridot stb. A közönséggel rettenetes drágán fizettette meg. 1730- ban XV. Lajos orvosai melegen ajánlották a királynak, ki a szélhámos kuruzsló készítési titkát drága áron vásárolta meg : négy ezer livre évi járadékot és a szer egyedárusítási jogát adva neki, mely özvegyére is átszármazott. A század vége felé már majdnem teljesen hitelüket vesztették Rákóczi brigadérosának «aranycseppjei» és 1777-ben már azt énekli róluk egy francia kupié, hogy a közönséges meleg víznél is kevesebbet érnek, mert ez nem árt a betegnek, míg azok a csöppek megrövidítik az életét és megfogyasztják a tárcáját : «L’or potable, ce grand trésor Qui vaut moins que l’eau chaude, Épuise sa vie et son or.» 215. 1731. Paeken (Paecken, Pecken) Keresztéig dr., kiről Weszprémi több helyen is (Succincta, I. 123, II. 24, IV. 473.) megemlékezik, azon orvosaink közé tartozik, kik elszakadva szülőföldjüktől, külföldön nagyra vitték. Részint kiegészítésül, részint javításul álljon itt, ami W. M. Richter (Geschichte der Medicin in Russland, III. rész, 1817, 433.) olvasható róla : «Christian Pecken (így), Staatsrath, promovierte in Wittenberg i. J. 1751 sub titulo : Christian Pecken (Rosnav.-Hungar.) «De causis et effectis plethorae», sub praesidio Vateri. Geboren war er in Ungarn den 3. Febr. 1731 ; trat 1755 als Divisionsarzt in russische Dienste, wurde 1759 Oberarzt beim Petersburger Landhospitale, ferner 1760 beim Landescadettencorp (így), und endlich 1763 Mitglied des neuerrichteten medicinischen Collegii. In dieser Qualitaet verfasste er die erste Pharmacopoea Rossica, ferner einige Schriften für die oeconomische Societaet, so wie auch über die Pockenimpfung. Dessen Hauptverdienst bleibt aber sein schon 1763 verfertigter .HOMAMHIÍI .TLREEHIIKÍ, welches bekannte Werk in neueren Zeiten von seinem ausgezeichnet gelehrten und verdienstvollen Sohne, den noch lebenden wircklichen Staatsrathe Mathias Pékén (így !) mit den reichhaltigsten Zusätzen vermehrt und allgemein nützlich gemacht wurde.» 216. 1731. Sebészek. — A budai sebészcéh seniora: Molitor József, vizsgát tesz a bécsi egyetem orvosi karán és jogosítványt nyer arra, hogy részt vegyen abban a háromtagú bizottságban, mely a többi budai sebészt fogja examinálni. Ezen vizsgabizottság tagjai voltak : Steinmüller János Jakab dr., Buda városának physicus primarius-a s rajta kívül még egy orvosdoktor és Molitor. (D. Elekes: Orvostört. 1938, november.) 217. 1731. Halottkémlés. — Pest városának polgárai panaszkodnak, hogy a halottkémlésért öt garast kell fizetniök. A város tanácsa egyelőre, mivel úgy sincs pestisragály, megszünteti a garasok fizetését. Corp. Statut. IV. (2.) 693. 218. 1731. Gyógyszerész, mint orvos. Szerzetesek. — Gróf Károlyi Sándor írja (1731. júl. 1.) : «lma hujus egész ad 16am az ágyomat kelletett nyomnom, mely alatt . . . látván nagyobb erőtlenségét lábomnak, (a pozsonyi) frater misericordianusok paticariusa curaja alá adtam magamat, kinek keze alatt jobbra fordult». (Gr. Károlyi Sándor Önéletírása, Pest, 1865. II. rész, 21.) Károlyi Sándor erősen köszvényes volt. Nincs az a hónap ebben az önéletírásban, hof podagráról, chiragráról, «alterációról» ne panaszkodna. Valahányszor megfordult sok utazása közben, Budán : mindég megfürdött ottan «a császár feredőjé»-ben. 1 A kuruckorbeli források, például Esterházy Tábori Könyve, rendesen csak Lomot néven emlegetik s maga a tábornok is la Motte-nak írta néha a nevét. 6*
