Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

Magyar orvostörténeti adattár

61

orvost jellemzi Hatvanit azon 198 recipéje alapján, melyet Csikesz Sándor fedezett fel a debreceni ref. főiskola széniori számadásai között.

146. 1718. Veszettség. — «Találkoznak az városban sok idegen vándolló és gazdájok nélkül kalizoló kutyák, holott olyaténra reá talál (a hóhér), az kinek örv vagy egyéb kötés nincs az nyakán, szabad lészen nékie minden héten két nap, úgymint szerdán és pénteken reggel 7 órától fogvást 9 óráig nyakon ragadni, agyon verni és az destinált helyre kivivén megnyúzni.» (Komárom városának statútuma.) Lásd : Corp. Statut. Y. (2.) 413.

147. 1719. Agnethler Mihály Gottlieb ár., nagyszebeni születésű helm- stádti tanár (1719—1752.) Fiatal kora ellenére nagy irodalmi munkásságot fejtett ki. Munkáinak jegyzékét és életrajzát lásd Weszpréminél (I, 3.). Főleg numizmatikával foglalkozott. Ily irányú munkái közt legértékesebb a híres Schulze-féle gyűjteményt ismertető 4 kötetes kiadvány. («Beschreibung des Schulzischen Münzkabinet» stb., Halle, 1750—1751.) Y. ö. Faludi Géza (Orvostört. 2. évf., 10. szám ; 1938. okt.)

148. 1719. Pestis. — a) «Kezdődött Szentgothárdon a pestis» (június 4.) Vass, 501. — «Az pestis tavasztól fogva őszig oly irtózóképen grassált, hogy nem volt oly szék vagy vármegye az egész országban, az melynek nagyobb része inficiálódva nem lőtt volna az pestistől, mely is őszre kelve cessálni kezdett valamennyire. Már tovább mit végzett felőlünk, az ő felsége titkában vagyon, de kérjük azon, hogy szüntesse meg azon rettenetes ítéletit rajtunk ; ha hol pedig megszüntette, meg ne térjen ítélő vesszeivel közinkben, szent fiának . . . érdemeiért.» (U. o., 503.) -— b) Brassóban erős járvány. A gimnázium tanárai és tanulói szétszaladnak. Az iskolát kórházzá alakítják át stb. (Quellen, V. 34.)

c) Désen oly nagy a halálozás, hogy nem volt már elég deszka a koporsó-készítéshez, ezértis hatóságilag tartották számon, hogy kinél hány szál deszka található. Némely beteg útja közben bevánszorgott valamelyik ismerőse udvarába vagy a kertek alatt lefeküdt s ott halt meg. A pestisborbély járandósága két véka búza. Aki nem jár templomba, azt nyakvasba teszik. (Lukinich, 71-—73.) —

d) Kraszna vármegyének Somlyón tartott gyűlésében (dec. 20.) elhatározzák, hogy minden szerdán böjtölnek, avégből, hogy az «Úristen haragja a mostani pestises időben annálinkább engeszteltessék». (Petri, I. 662.) — e) Bujdosás a pestis miatt Erdélyben. (Szádeczky : Bethlen Kata írásai és levelezése, 25—29.) Szeptemberben a granizon, októberben a városi tanács távozik Nagyszebenből ; (Sigerus, Chron. 24.) — f) Losonc városa majdnem egészen kipusztult : 1300 lakosa halt meg pestisben. (Vahot Imre : Losonczi phönix, 1851., 12.)

149. 1719. Himlő, vérhas, purpura vernalis Eperjesen. Baymann Ádám cikkei az Annales physico-medicae Vratislavienses ezen évi folyamában.

150. 1719. Beteg marhákat vágó mészárosok büntetése Vasmegyében :

1. Corp. Statut., V. (1.) 335.

151. 1719. Fájdalommentes szülés. — A szeszes italok ősidők óta használtatnak a primitív népek körében fájdalomcsillapítóul. Gensel János Ádám (1677—1720.), a jeles soproni orvos 1719-ben említ egy 18 gyermekes anyát, ki szülései alkalmával, már a fájások elején, mindig erősen leitta magát s szülései majdnem egészen fájdalommentesen zajlottak le. (Schatzkammer der Natur u. Kunst, IX. 1719., 314.)

152. 1720. (jún. 13.) Sebészek. — III. Károly megerősíti anyitrai sebészek céhszabályait.

153. 1720. Pestis Kolozsváron. A városi hatóság intézkedései. Felügyelő Vízaknai György dr., 20 rénes forint fizetéssel. A járvány augusztus végéig tartott. (Jakab, III. 162—164.)

154. 1720. (ápr. 29.) Skorbut. — Kramer János György Henrik értesíti a bécsi egyetem orvosi karát, hogy Temesvárt «post febres male curatas» oly súlyos skorbutjárvány jelent meg, hogy száz beteg közül alig gyógyul meg egy. A kar véleményt és tanácsot ad erről az állítólag maláriás alapon keletkezett skorbut- ról. (Acta Yindob., VI. 415.) Kramernek a bécsiekhez intézett véleményét in extenso közli Linzbauer (I. 573—578.) Lásd még Kramer : «Dissertatio epis-