Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
240 Magyar orvostörténeti adattár Az egész vers tíz versszakból áll és nyelvéről ítélve valószínűleg székely ember szerzeménye. 798. 1669. Stenon és Valsalva Magyarországon. — Münster László írja nekem Bolognából : «Malpighi levelezését böngészve Stenonnak, a híres dán bonetantanárnak, egy Bécsből M.-hoz intézett levelére (1669 okt. 27.) akadtam, mely így kezdődik : «A 12 ottobre tornato dal viaggio d’Ungaria» stb. Hogy miért és milyen minőségben járt Magyarországon, azt nem tudom ; talán megtudhatnám, ha kezeim közt volna Knud Fabernek, a jeles kopenhágai belgyógyásznak Stenonius életéről írt gyönyörű kétkötetes munkája, talán többet mondhatnék . . . Kiderült még, hogy Valsalva is tartózkodott Magyarországon, még pedig Yarasdon. Itt írta egy konzíliumát a zágrábi püspökség valamelyik kanonokjához intézve. Erről pontosabb adatot legközelebb». (1936 jan. 1. Münster drnak egy később kelt levelében azt olvasom, hogy Stenon azért járt hazánkban, hogy a felvidéki bányákat s az azokból kitermelt érceket tanulmányozza.) 799. 1670. Törvényszéki. Tetemrehívás egy ezen évi segesvári boszorkány- pörben. Lásd Báchtold—Stáubli, 3. kötet, 1051. (V. ö. MOE, III. 9.) 800. 1683. Ivóvíz Lőcsén. -— Simplicissimus (163.) azt írja róla, hogy «ein jedes Hauss hat fast einen Bronnen doch ungesund Wasser, so den Leuthen Kröpffe verursachet.» Más felvidéki városaink egészséges voltáról se sok jót tud mondani a Simplicissimus. így például Kassáról a következőket írja (223) : «Es ist in Caschau eine überauss ungesunde Luft und alle 7 Jahre fast eine Pest; ein Frembder wird bald kranck und bekombt das Fieber wann er Caschauer Wein trincket. Die Leuthe, sonderlich das Weibes-Yolck seynd einer gelben bleich Farbe, welches sie die Caschauer Farbe nennen . . . Wer diese Caschauer Kranck- heit überstehet, bleibet hernach gesund, allein sterben auch ihrer viel daran, theils gehen suchtente herum, können weder genesen, noch Sterben. Diesen wird gerathen, sich gar weg zu begeben, und wann sie nur biss nachher Eperies 4. Meil wegs kommen, spühren sie gleich Besserung». — Az sem érdektelen, amit a testi büntetések-TŐl, a lapata-ról (lapát, höltzerner Pritsch) és a harum pallizarum- (három pálca-)-ról mond : mikor a súlyosabban bűnözőket földre fektetve három pálcával verik végig «vom Rucken biss über den Podex, und wird maucher der- gestalten geschlagen, dass er nit aufstehen kan und öffters die Trabanten ihn in einem Back-Trog zum Barbirer tragen müssen, ja es wurde zu meiner Zeit einem Gottes-Lästerer ein solch harum pallizarum, Priegel-L'rtheil gesprochen, alle Freytag durchs gantze Jahr, so er nit aussstehen mögen, sondern darüber gestorben» (231). Végül a meretrixek, parázna népek kegyetlen büntetéseit írja le : a megvesszőzést, a városból kikergetést, a városi tanács szidalmazóinak büntetését (a vétkes szájának körülkenése friss ebganéjjal, a városháza előtt. 235. stb.). Nagyon érdekes még a folklore szempontjából, mit a magyaroknál divatját járó haláltáncról (Todten-Tantz) ír a 356. lapon. (V. ö. Kozáky István : A haláltáncok története, melynek I. részében a magyar haláltáncról és a halál- tánckutatás történetéről ad összefoglalást. Ism. Száz., 1938. évf., 404.) 801. 1686. és köv. Pest városának hivatalos orvosai és sebészei 1686-tól kezdve. Jegyzéküket 1. Schmall, 186. 802. 1686. Köztisztaság. Cigányok. Törvényszéki. — a) Az osztrák komen- dáns ki akarja kergetni a cigányságot Kassáról, de a város tanácsa pártjukat fogja, mert nagy hasznára vannak a köztisztaság dolgában. (Kerekes, 45—46.) b) Ugyancsak Kassán 1654-ben egy gyilkost, ki feleségét megölte, az áldozat temetésekor a koporsó után kötik «régi szokás szerint.» (U. o. 47.) 803. 1686. Aurum potabile. — Bikfai János : De viribus et usu auri stb. c. munkájáról (Győry, Bibi. 54.) lásd Szathmáry, Ért. 1933. évf., 304. 804. 1687. Törvényszéki. — Lásd d. Elekes György : Katonaorvosi látlelet 1687-ből. («Orvostörténelem», 1938. évf., augusztusi szám.) 805. 1689. Jezsuita gyógyszertár Győrben. (Hogy mikor nyitották meg, az nem állapítható meg pontosan, de bizonyos, hogy 1689-ben már állott.) Részletesebben 1. Győri tört. és rég. füzetek, II. 188. s köv.
