Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 227 721. 1795. Fürdők. Hévíz. — Bátorfi (II. 119.) szerint Hévíz-fürdő eredetének története «tökéletesen ismeretlen ... A legrégibb és legelső1 adat az 1795-ben DBJ aláírással megjelent művecske», mely azt mondja, hogy «ha vagyon ezen magyar hazánkban a természet urától egy megáldattatott vármegye, valóban te vagy az, Nemes Zalavármegye. Te vagy az, amelyet a természetnek sok és szép munkáji és ajándéki boldogíttanak», — ilyen ajándék a hévízi fürdő, melynek pártját fogta a tulajdonos : gr. Festetich György, a keszthelyi Georgikon alapítója. «Nem kell többé meleg hasznos ferdők kedvéért és hasznokért Budára, Daruvárra, Toplitzára fáradnod, hallván ezen ditséretes vizednek erejét, amelly által egyik az inak szakadtságából, más pedig a közvény fájdalmiból minden reménységen felül tsak tsupán vizednek ereje által megmenekedtek.» Ezután a szerző, ki kétségkívül orvos volt (erre mutat a DBJ névrövidírésnek kezdő D = doctor betűje is), elmondja, hogy a fürdő vizét elemzés alá vetette és benne kéntartalmú vegyületet, szemsót, piritet, kovaföldet, kalciumot, vasat, glaubersót, keserűsót, timsót, argillát, bolust és «mágnes sósföldet» (magnéziumot?) talált. — Ez után a cikk írója, dr. Singer Bernát, még a következőket mondja Hévíz múltjáról : «A mostani század (1800) kezdetével a tó felényire kisebbnek látszott és csak közelről volt észrevehető, minthogy minden oldalról náddal van körülvéve, csak épen délkeleti oldalán azon tájon, hol most (1876) a nem igen korszerű köpölyöző bódé áll, volt egy igen keskeny ösvény, melyen a fürdőhöz lehetett jutni. A mostani alsó kocsma helyén pedig egy kis gunyhó állott, mely az erdős laka volt ... Az 1820. év körül Festetics György úgy an-azon helyre, ahol most a 14 krajcáros fürdő van, egy kisebbszerű fürdőházat építtetett s ez idő óta a betegeknek, kik eddig csak szabadban fürödhettek, lehetővé tétetett minden fizetés nélkül, zárt levetkező és öltöző helyeket igénybe vehetni». Ily állapotban maradt a fürdő 1850-ig s ezután kezdődik a fürdő szabályozása és igazi fejlődése. 721/a. 1795. Katonai gyógyszertárak. Iozefinum. — Huszty Zakariás Teofil munkája : Gekrönte Preisschrift über die Verbesserung der k. k. Feldapotheken u. d. Studiumwesens an der Iosephs-Akademie zu Wien. (Pozsony, 1795.) 722. 1796. Mérges növények. — A fizikusok figyeljék meg, hogy hol teremnek nagyobb mennyiségben mérges növények s ezekre a helyekre, felírásos cölöpöket állítva, figyelmeztessék a népet. (Kassics, III. 267.) 723. 1796. Borok édesítése ólomcukorral. Egy Auer Sámuel nevű debreceni ember bormintát vitt Winterl egyetemi vegytanárhoz, kérve, hogy bizonyítványt adjon neki a bor jóságáról és ártalmatlanságáról. A borban nagymennyiségű ólomcukor volt. Winterl rámutat, hogy az országban erősen terjed a borhamisításnak ez a módja (a pesti kocsmákban kapható rácürmös édeskés íze is gyakran innen van). Ajánlja, hogy az ország összes fizikusai köteleztessenek az édesízű borok megvizsgálására (kénmájjal). Linzb. III. 793. 724. 1796. Himlőjárvány Ugocsamegyében. (Linzb., III. 775.) 725. 1797. Arzénnel történt mérgezések és ezek megakadályozására vonatkozó hatósági intézkedések. (Linzb., III. 794, 827, 836 és Kassics, III. 37—38.) 726. 1797. Fürdők. Trencsénteplicz. — Seidler Károly sebész és fürdős értekezése : «Kurze Beschreibung der Trentschiner warmen und Gesundbades» stb. (Bécs, F797.) Miután Jordán Tamás adatai után elmondja a fürdő fölfedezésének történetét, az 5. lapon följegyzi az ottani nyolc fürdőház (Herrcshafts- bad, Offizierbad, Bürger- oder Gemeinbad, Neubad, Judenbad, Armen- oder Bettlerbad, Kaltes Bad, Brünnei) vizének hőfokát, mely 94—104 Fahrenh. fok közt változik. Herrmann András («De thermis Trentsinensibus», Lipsiae, 1726. 17. 1.) csak három fürdőházat említ még : az urak hévizét, mely körülbelül 1 Nem a legelső, mert 1769-ben dr. Slaby Ferenc is irt róla egy rövid ismertetést, mely azonban nem jelent meg nyomtatásban. Kézirata a keszthelyi Festetich-levéltárban található. Sőt már 1589-ből is van egy rövid értesítés Gerhardt Pál orvos tollából, mely Héviz- fürdő orvosi értékét dicséri. 15*
