Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 219 személyzet a következőkből álljon : 1. főorvos igazgató (járandósága : 4 szoba, konyha stb. és évi 900 forint) ; 2. sebészorvos, bányaorvosi szolgálattal (3 szobás lakás és évi 600 frt) ; 3-. egy szigorló vagy éppen doktorált orvos, a pesti egyetem bizonyítványával ; 4. két chirurgus ; 5. gondnok (300 frt fizetéssel), lelkész" (egyházi fizetéssel), gyógyszerész ; megfelelő ápolószemélyzet és szolgák. Az épüfet egy emeletes, téglaalakú legyen, elülső és hátsó hosszabbik falán 16—16 ablakkal ; úgv a földszinten, mint az emeleten nyitott körfolyosók. A betegszobák mind az emeleten vannak, még pedig 10 szoba 20—20 ágvgyal, azonkívül hat szoba 5—5 és két szoba 4—4 beteg részére. A pincehelyiségekben gyógyfürdőt tervezett Hoffinger, hideg és meleg fürdőt, gőzfürdőt stb. Mindez a szép terv azonban csak Ígéret volt: a kórház csak évtizedek múlva (1821-ben) lett készen. Annyi bizonyos, hogy a szerző megmutatta az utat az ipari és szociális higiéné felé, mígnem félszázad múlva, Európa többi egyetemeit megelőzve, 1847-től kezdve állandó magántanári előadója van az ipari egészségügynek a budapesti egyetemen. 1870- ben 19 munkás megalakította az első munkás-betegbiztosító pénztárt, 1892-ben életbelépett az általános kötelező betegbiztosítási törvény. 679. 1791. Ez évben jelent meg Kempelen Farkas híres munkája : Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine (Bécs, 1791, 27 rézmetszetű táblával). Ő volt a hangfiziológia megalapítója. Kivételes tehetségű mechanikus volt, ki pártfogója, Mária Terézia, részére automatikusan mozgatható betegágyat szerkesztett, továbbá a budavári vízmüvet megjavította, a rejtelmes sakkozógépet készítette és nagy érdemei vannak a vakok oktatása dolgában is, amint erre Lósy-Schmidt Ede egyik tanulmánya rámutat. Itt a szerző elmondja, hogy Kempelen a 18. század hetvenes éveiben egy Paradies Mária Terézia nevű bécsi vak leányt, egy osztrák kormánytanácsos leányát, tanított meg írni és olvasni s állítólag írógépet is szerkesztett számára. A leány három éves korában veszítette el szemevilágát. Mivel igen erős érzéke volt a zene iránt, szülei zongorára és énekre tanították. írni, olvasni azonban 1778-ban, 19 éves korában még nem tudott. Ekkor tűnt fel a Bécsben élő Kempelen Farkas magyar királyi udvari tanácsosnak, aki önmagától jutott arra a gondolatra, hogy a vak leányt írni és olvasni megtanítsa. Paradies Mária Terézia később zenei körúton megfordult Párisban és ott ismerkedett meg vele Hauy Bálint francia pedagógus, ki ekkor határozta el, hogy intézetet állít a vakok oktatása céljából. Tudomást szerzett arról is, hogy a leány középnagyságú öntött latin betűket használt leveleihez, azokat tapintás útján rakta össze, nyomdafestékkel bevonta s egy kis sajtóval lenyomatta. Hauy maga írja a következőket : «Láttunk Paradies kisasszony birtokában egy ciceró betűkkel, német nyelven megírt levelet, melyet a Kempelen ur által részére készített sajtóval nyomtatott le . . .» Hauy tehát maga elismeri, hogy nem ő, hanem Kempelen volt az első, aki a vakokat nyomdai betűkkel írni megtanította s Kempelen kísérlete adta neki az eszmét ahhoz, hogy a vakokkal látók számára nyomtatványokat készíttessen. 680. 1791. Réz József Imre, az első szemész-specialista, ki egyszersmind orvosdoktor is volfTTteklámos ízű hirdetéseit lásd MOE I. 87. ; doktori értekezését («De cataracta oculi», Pest, 1JZ9-U) és a róla szóló «Ditsérő versek»-et, midőn a pesti királyi universitástól a fődoctori méltóságra felemleítetett 1. Győrv Bibi. 118. és 213Réz József nemes szülőktől, Gyöngyösről származott, tanulmányait a pesti egyetemen fényes sikerrel végezte s mint orvos bejárta az ország különböző vidékeit. 1794-ben" Békésgyulára ment s nyomtatott tudósításaival hirdette, hogy mindenféle külső bajokat, különösen pedig szembajokat sikeresen gyógyít, azoktól, kik nem gyógyultak, honoráriumot nem fogad el, a szegényeket ingyen kezeli stb. Vidám természete miatt a társaság szívesen befogadta, de csakhamar jako- binusság gyanújába keveredett, mert bámulta a francia forradalom embereit. Mellesleg gabonakereskedéssel is foglalkozott, de ebből baj lett, mert 1795-ben Kazav Mihály megyei írnok, ki üzlettársa volt, följelentette, hogy az eladott búza árának egyrészét magánál tartotta. A doktor rágalmazási pert indított Kazav ellen, viszont ez kardot ragadott és mindenfelé kereste a hírneves szemorvost, hogy megölje. Mikor ez nem sikerült neki, Réz Józsefet mint felségsértőt és lázítót följelentette, ami a Martinovics-időkben veszedelmes vád volt. Rézt is bőr-
