Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 205 megtagadnak. II. József utódja 1791-ben elrendeli, hogy a száz botra vagy korbácsra ítéltek a kir. táblához föllebbezhetnek. (U. o. 666.) A nemesek s a sz. kir. városok polgárai mindenkor mentesek voltak a botbüntetés alól. 1861-ben a bűntettekre nézve megszüntették, de a kihágásoknál még fenntartották s csak az 1871. évi 52. t.-c. törölte el végleg a testi fenyítés egyéb nemeivel együtt. A büntetés vagy somfapálcával, vagy vesszővel, vagy bikacsök-korbáccsal történt s az egyszerre kiadandó mennyiség 12—50 volt, de legtöbbször csak 25-öt utalványoztak ki a fájdalmas és barbár büntetésből ; (néha felnőtt férfiak is már az első 1—2 bot után jajgatni és sírni kezdtek), úgyhogy nem egyszer a deresre (vagy tréfásan szürkére) rá kellett kötözni a lázadozó delinkvenst.1 Nemfőbenjáró (pl. politikai) bűntettek eseteiben (II. József büntető törvénykönyve értelmében) férfiaknak legföllebb 50 pálcacsapást, nőknek 30 korbács- vagy vesszőcsapást lehetett kimérni ;2 de az alsóruha rendszerint már a 4—5-ik csapás után véres lett. Azt is megtették, hogy a «szenvedő alany» kiáltozásának megakadályozására, illetőleg elfojtására fából való szájköriét helyeztek a szájába. A körtén egyetlen tollszárvastagságú lyuk volt keresztülfúrva s így a lélekzés is nagyon meg volt nehezítve. (Vájná, I. 276. s köv.) 599. 1786. Egyetemi tanulmányok. Sebészet. — A sebészi stúdiumot egyesítették ugyan az orvosival, de ebből nem következik, hogy aki medicinae doctor lett, az egyszersmind doctor chirurgiae. Mind a két tárgyból külön szigorlat teendő és ekkor külön oklevelet nyernek. (Linzb. III. 314.) 600. 1786. Gyógyszertárvizsgálat. — Királyi rendelet és részletes utasítás a gyógyszertárak vizsgálatára vonatkozólag (raszinyai Huszty Teofil tervezetével és írásos gvógvtárvizsgálati mintájával). Linzb. III. 210—217. és Ernyey 25, 26. A gyógvszertárvizsgálatra vonatkozó egvéb rendeletek : Linzb. III. 252, 283, 420 (1787-ből), 718 (1795-ből). 601. 1786. Helytartótanácsi rendelet a megyei fizikusok és sebészek részére hivatalos feladataik dolgában, különösen az emberi és állati járványok, kuruzs- lás, gyógyszertárak és szülészet tekintetében. (Linzb. III. 187—191, 424—431.) 602. 1786. Fürdők. — A balatonfüredi fürdősebésztől, királyi elhatározás értelmében, a magyar nyelv tudása megkívántatik, továbbá kimerítő egészség- rendőri szabályzat állapíttatik meg. (Linzb. III. 223 és 227.) A következő évben a helytartótanács elrendeli, hogy a füredi kút közelében csak a főorvos engedelmével szabad építkezni (u. o. 378). 1790-ben a Balatonfüreden felállítandó épületek tervei helybenhagyatnak (u. o. 596). Sajnálatos, hogy a balatonfüredi fürdők történetéről oly kevés hiteles adatunk maradt. Semmi biztos adatunk nincs például arról, hogy e források a római időkben ismeretesek és használtak lettek volna. Az a hagyomány, hogy Valeria császárné férje halála után Tihanyban lakott s Prisca nevű anyja a füredi forrás használatára hosszabb betegségéből kigyógyult s ott Diana tiszteletére templomot emelt : nem bír megbízható történelmi alappal. A régi magyar királyok idejéből való források említik ugyan Füredet is, Tihanyt is, de a füredi forrásokról hallgatnak. Legelőször említi ezeket Zeilernek 1632-ben megjelent «Itinerarium Germaniae» c. munkája, továbbá ugyanezen szerzőnek 1644-ben megjelent leírása Magyarországról «Tihany» címszó alatt. Bővebben szól róla Lower Máté (1694), nemkülönben Richthöfer, Rombardi, Bél, Thuróczy stb. 603. 1786. Megyei fizikusok kötelességei. («Tiszti oktatás, a vármegyék orvos doctorainak részére.» Lásd Linzb. III. 245—249, 258, 333.) 604. 1786. Orvosi rendészet és közegészségtan. — Huszty Zakariás Teofil könyve : «Diskurs über die medizinische Polizei». Több mint 1000 oldalas két1 Néha még ezt is mellőzték. Apró kihágásokért a kövezetre fektették a tettest s a városi drabant nyomban elverte rajta az ítéletet. Bonyolultabb esetekben a hamm palczarum következett : három husánggal úgy elverték a vádlottat, hogy ez sokszor föl sem bírt többé kelni s teknőben kellett a borbélyhoz szállítani gyógyítás végett. (Acsády: Magyarország Budavár visszafoglalása korában. 1886. 222.) * Még 1850-ben is megesett, hogy mikor Ferenc József születése napján a Gotterhaltét intonálta a Nemzeti Színház zenekara s a karzat erre pisszegni kezdett: tizenhét fiatal embert letartóztattak s közülök tizennégyet harminc botra ítéltek !
