Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 199 visszaállították, ennek első dolga volt Oesterreichert állásából elbocsátani, azzal vádolva őt, hogy a források palackozásánál nem fordított kellő gondot a tisztaságra, kiütéses, rühes zsidókkal meríttette a vizet, melyet a szerződésben megszabott árnál drágábban ad, a forrás vizét folytonos kísérleteivel megrontotta, a szegény betegeket zsarolta, fürdőorvosi állását csak saját zsebének tömésére, önző céljainak kielégítésére használta stb. (V. ö. «A pannonhalmi Szt. Benedek- rend története» XI. (1911.) 390—527. — Balatonfüred kimerítő története, okmányokkal és képekkel s Oesterreicher dr-nak nem előnyös jellemzésével. MKGy.) 573. 1784. Szülőszékek. — A szülőszékek vagy bábaszékek (ahogy a Csallóközben nevezték, 1. Tájszótár I. 72.) használatáról már a MOE III. 292— 295. lapján bővebben szóltam s megemlítettem, hogy ősi múltja van, hogy Itáliában a római időktől fogva a mai napig használják. Mocsi Károlynak 1784-ben megjelent könyvében («A bábamesterségnek eleji») egy akkori, lábtámasztékokkal és kézi kampókkal ellátott szülőszéket láthatunk (ennek képét 1. a MOE III. 293. 1.) és Korbuly (252. 1.) a kolozsvári szülészeti klinikán fennmaradt szülőszék képét adja, Pataki Jenő után. Stein (1771—1803) szülőszékét Stáhly pesti egyetemi tanár klinikáján még rendszeresen használták s Huszty követeli, hogy minden községnek legyen egy vagy két bábaszéke. Birly professzor idejében már nem használtak a pesti egyetemen. 574. 1784. Jetteur (de Grandvoir) János Joachim: «Dissertatio inauguralis medica de calvitie». 44 old. (Buda, 1784., Länderer.) M. A szerző Neufcháteau-ban (Luxembourg) született 1754 nov. 15-én. Apja Francois Jetteur (Knaff, 311.). A pesti egyetemen végzett 1783/4-ben. (Högyes, 226.) Értekezése igen érdemes, komoly dolgozat, modern felfogással : a kopaszság okai között már az idegbehatások, fejfájás, lázak, mérgek, a gyógyításban pedig a betegek életmódjának, táplálásának szabályozása, helybeli védő és izgató kezelés stb. szerepelnek. (Nékám Kiin., 18.) 575. 1784. Budai egyetem. — Az orvos-sebészi tanulmányokra vonatkozó királyi rendelet (május 26.) Egyes tanszékek külön dotációja anatómiai készítmények előállítására, sebészi eszközök beszerzésére, vegytani kísérletekre stb. A budai kórház egészségesebb helyre helyezendő. Intézkedések a füvész- kertre és az állatorvosi iskola helyére vonatkozólag. Milyen tankönyveket használjanak a tanárok? Gyűjteni kell Magyarország természeti kincseit s ezeket azután a tanárok tudományosan dolgozzák fel. (Linzb. III. 102. és Győry OKT 140.) 576. 1784. A vállfűző ártalmaira való tekintettel a helytartótanács minden leányiskolának, árvaháznak stb. megküldi okulásul I. M. Schosulan köv. munkáját : Abhandlung üb. d. Schädlichkeit der Schnurbrüste. Olyan leányokat, kiken vállfűző van nem szabad az iskolákba felvenni, vagy megtűrni (Linzb. III. 105) ; legföljebb akkor, ha orvosi rendelet írja elő a fűző használatát (u. o. 115). Egy 18 éves leány a pesti bálon táncolás közben hirtelen meghalt az erős fűzés (agyvérzés) miatt (u. o. 283). Linzbauer teljes szövegében közli az említett munkát, mely különben magyar fordításban is megjelent. («Az halhéjas német vállaknak ártalmas voltukról való munka» stb. V. ö. Győry Bibi. 123.) 577. 1784. Cinóberfüstölések. — Minthogy a kuruzslók (különösen nők) mind gyakrabban használják csúzos bajok ellen a cinóberfüstöléseket : a helytartótanács elrendeli, hogy a hatóságok igyekezzenek ezt megakadályozni. (Linzb. III. 112.) 576. 1784. Elmebajok. — Királyi rendelet az elmebajos egyházi személyek ellátása ügyében. (Linzb. III. 88.) 579. 1784. Hóhérok és kuruzslók, csavargó álorvosok kuruzslásait akadályozzák meg a hatóságok. (Htr., Linzb. III. 70.) 580. 1784. Közegészségügy. — a) A megyei fizikusok számára való hivatalos minta arról, hogy milyen betegségek uralkodnak kerületükben? Továbbá táblázatos kimutatások az egyes városokban, községekben stb. működő sebészekről, borbélyokról, bábákról. (Linzb. III. 89—97.) — b) Aradásos területeken levő lakások egészségi veszedelmeiről s e veszedelmek csökkentésének
