Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
196 Magyar orvostörténeti adattár ás?,k°zben kis sípon át élesen sivító vagy gyöngébb hangot adva. E hang erejéből vagy magasságából következtethette a kísérletező, hogy elegendő menv- nyiségű levegő jut-e a sisakba? Ezt a mennyiséget (egv sróf segélyével) módjában volt szabályozni. Kőszegi-Mártony készülékének megvizsgálására azután bizottságot küldtek ki, melynek tagjai (egy generális és több tiszt a hadmérnöki karból, a bécsi egyetem fizika- és vegytantanára stb.) a megejtett kísérlet után a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak s valószínűnek mondották, hogy a víz alatt dolgozó búvárok is jó eredménnyel használhatják. A kísérlet akképen történt, hogy egy kisebb felleg- vári aknában öt font puskaport égettek el s a keletkezett sűrű füstbe két fölszerelt genie-katonát küldtek be annak megállapítására, hogy mennyi ideig bírják ki? A katonák huszonkét percig voltak bent az aknában s bár nagyon fel voltak hevülve a furcsa bőrsüveg alatt, de ellankadva éppen nem. Az egyik ember, ki okosabban gazdálkodott, 31 percig is bírta volna a bennmaradást; ideges vagy félős emberek mindenesetre gyorsabban fogyasztották volna el az összes rendelkezésre álló levegőt, de 15—20 percig a legrosszabb körülmények közt is elegendő volt a sűrített levegő a tartályban. Hogy mi lett a készülék további sorsa, használták-e a hadseregben vagy a közéletben (borospincékben szénsav ellen, mély kutakban, tűzi veszedelemkor stb.), azt nem tudjuk, sem azt, hogy mi lett a felfedező további életsorsa. A negyvenes évek végén mint táborszernagyot emlegetik s ekkor már mindenesetre nagy úr lehetett, mert mikor a magyar tudományos akadémia 1848 február 7-én levelező tagjai sorába választotta, ezt a megtiszteltetést comme il faut megköszönte, de egyszersmind rövid úton elutasította, azt mondván, hogy neki — sok a dolga ! így hát, Piron-nsd szólva, «il ne fut rien, pás mérne académicien», de azért Mártonyt is bátran beiktathatjuk a magyar «kis felfedezők» díszes sorába, mint száz év előtti előfutárát a gázálarcok használatának. Az első magyar gázálarc. (Kőszegi Mártony Károly táborszernagy találmánya 1831-ből.) 563. 1783 (márc. 27). Járványok. Temetés. — A görög nemegyesülteknek megengedik, hogy szokott egyházi szertartásaik szerint (kriptába is) temessenek ; a járványos bajokban elhaltak hulláit azonban kötelesek oltott mésszel behintve már otthon koporsóba zárni és onnan egyenesen a temetőbe vinni. (Zsoldos: Constit. 48.) 564. 1783. Scarlatina. — Ez a járvány «a gyermekeket csecs-szopásoktól egész 13 éves korokig, mint a pestis, úgy pusztította» — írja Rácz Sámuel «A skárlátos hidegnek leírása» c. munkájában (21), hol egyszersmind a járvány jellemzését is adja. 565. 1783. Budai egyetem. — A budai egyetemet Pestre helyezik. A király elrendeli, hogy úgy az egyetemen, mint a protestánsok főiskoláin, a tanszékek betöltésénél csakis a jelöltek érdemességét vegyék figyelembe, ne pedig vallásukat. (A rendelet kifejezetten «a négy vallás»-ról beszél : e quatuor religionum individuis deligendi.) Linzb. III. 65. (V. ö. Gvőry OKT: 137, 184, 187.) — A Pestre áthelyezett orvosi karon az előadások 1784 november 5-én vették kezdetüket, az Újvilág és a Hatvani- (a mai Semmelweis- és Kossuth Lajos-) utca sarkán álló jezsuita zárda épületében. Hogy milyen viszonyok voltak itt még 1853-ban is, arra nézve idézem Högyes Endrét (Emlékbeszéd
