Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
190 Magyar orvostörténeti adattár körében való terjesztés végett megküldi a hatóságoknak az ezen évben Pozsonyban, Patzkó F. Á. nyomdájából kikerült füzetet : «Bizonyos oktatások, minemű gonddal kellessék a vízbe esett . . . vagy másféle szerencsétlenségekbe (széngőz, erjedő must, veszettség stb.) esett embereken hathatósan segéteni» és ugyanennek latin fordítását : «Approbata media» stb. (a teljes címet 1. Győry Bibi. 75.). Az orvosi fakultás utóbb említett latinnyelvű instrukciója teljes szövegében olvasható Linzbauernél, II. 778. 547. 1781. Rendelet a juhok betegségeiről himlő, rüh, vízhólyag, disto- matosis, kergeség, száj- és körömfájás stb. dolgában. (Linzb. III. 2, 927.) 548. 1781. Szülésznők. — A király több vármegyének megengedi, hogy arra való asszonyok közköltségen a budai egyetemre küldessenek, a szülésznői gyakorlatban való kiképzésük végett. (Linzb. III. 14.) Egy 1784-ben kelt rendelet (u. o. 66.) értelmében csakis olyan bábák engedhetők gyakorlatra, kik az egyetemen vizsgát tettek. Egy másik (ugyanez évben kelt) rendelet a bábákat két osztályba sorozza : az első osztályba azokat, kiknek egyetemi képesítésük van, a másodikba a közönséges falusi bábákat, kik a szülésnél csak mint az előbbiek segédei szerepelhetnek (u. o. 121). Az iszákos bábák eltiltandók a gyakorlattól (u. o. 124). 1786-ban megengedik, hogy egyetemi bizonyítvánnyal nem rendelkező bábák is gyakorolhassanak, ha a «vármegye doktora» előtt sikeres vizsgát tesznek (u. o. 247). Minden erdélyi vármegyében legyen egy bába, 60 forint évi fizetéssel (u. o. 343). A Pestre utazó bábajelöltek útiköltséget is kapjanak (u. o. 439) és németül is tudjanak, hogy az egyetemi tanítást megértsék (u. o. 490). 549. 1781. Katona-egészségügy. — A szabadságolás normája s a szabadságolt beteg katonák ellátásáról 1. Linzb. III. 32. A katona-egészségügyre vonatkozó egyéb (nagyszámú) királyi és helytartó- tanácsi rendeleteket lásd u. o., a 928. lapon («Militaria» címszó alatt). 550. 1781. Állatbetegségek, állat járvány ok, törvényhatósági fizikusok és állatorvosok jeladatai. (Lásd : Linzb. III. a 921—927. lapon «Res pecuaria», «Epizootiae» stb. címszók alatt.) 551. 1781. Fizikusok. — A törvényhatóságok fizikusai felszólíttatnak, hogy természeti ritkaságokat gyűjtsenek s azokat a budai egyetem és a vidéki gimnáziumok múzeumainak küldjék be. (Htr. ; Linzb. III. 24.) 552. 1781 (július 20). Hygiene. — A földmívelő népnek (rusticae plebi) ajánlják a hatóságok, hogy a kánikulában, mezei erős munkája közben, közönséges vízzel vagy ecettartalmú árpafőzettel csillapítsa szomját. (Zsoldos: Constit., 47.) 553. 1781 (aug. 14). Rézedények. — A hatóságok intik a közönséget, hogy az ételeket ne tartsa olyan rézedényekben, melyek nincsenek ónnal bevonva. (Zsoldos: Constit. 47.) 554. 1781. Bologna. — II. József megszünteti a bolognai «Collegio Illirico-Ungarico»-t, melyet még Szondy Pál címz. püspök és zágrábi kanonok alapított 1557-ben. Sok magyar diák végezte tanulmányait a híres kollégiumban, melynek refektóriumát ma is számos magyar vonatkozású kép ékesíti, főleg Pizzoli művészi ecsetjéből. (V. ö. Molnár Vid: «Az illír-magyar collegium Bolognában, 1537—1781.» Századok, 1876, 766). 555. 1781. Veszettség megelőzése és gyógyítása, báró Störck ajánlása szerint. (A fölösleges kutyák irtása ; a gyanús állat elzárása és bejelentése ; a veszett kutyák hulláinak mélyen való elföldelése ; megmart lovak és marhák lenyúzásának tilalma ; a mart sebek azonnali kimosása, kiégetése, bevagda- lása, kőrisbogárporral behintése stb.) Linzb. III. 17—23. Helytartótanácsi rendelet. Lásd még : Magyary-Kossá Gy.: 1. Régi magyar gyógyszer a veszettség ellen. (Állatorvosi Lapok, 1904. évf.) — 2. U. az: Kőrisbogár és veszettség. (A Magvar Gyógyszerésztudományi Társ. Értesítője, 1925. évf. 3. szám.) — 3. U. az: A veszettség elleni védekezés magvarországi múltjából. (Állategészségügy, 1929. évf. 12. szám.) — 4. Linzb. III. 914. («Rabies» címszó alatt).
