Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
164 Magyar orvostörténeti adattár színészetnek. Egy versét gr. Rhédey tízezer forinttal jutalmazta, (a legnagyobb honorárium, melyet eddig magyar költő kapott !) 457. 1767. Bártfa fürdő történetéből. — A bártfai forrásokról először az 1247-iki határjárási okirat emlékezik meg, mely «burkut» (borkútj-)át nevezi meg. 1505-ben már a fürdőhely is jelezve van a feljegyzésekben, még pedig 6 szobás fürdőszobával, amelyek bérösszege évi 3 frt ; de azután jó 200 esztendeig nem említik. 1767-ben — egy adat szerint — a telepen csak egy viskó áll s az 1768-iki bártfai térkép is egyszerűen «Savanyúvíz» névvel jelöli. Úgy látszik, rohamosan elhanyatlott ; mert az 1764-iki Pressburger Zeitung előzőleg még azt írja róla, hogy kiváló lengyel vendégei vannak : Radziwil Károly litván herceg és a bari szövetség menekültjei, kik 1768-tól Eperjesen tartózkodnak állandóan s a nyári évad idején szórakozni járnak át a telepre. Velők honosodik meg megyeszerte a franciás léhaság. Sárossy J. keserű hangon mutat rá az ellentétre, mely a városi élet puritán múltja és a beteges jelen közt megnyilatkozik. Míg 1600-ban, 1608-ban — mondja — a kicsapongásra hajló nőt és szeretőjét lefejezik, most «a nő papucsából iszik a gavallér, vágj7 leveti magát a földre s a lába nyomát csókolja a nőnek, avagy leborul előtte, feloldja harisnyakötőjét és úgy csókdossa térdét». 1772-től, mikor Radziwilék távoztak a vármegyéből, kezdődhetett a fürdő hanyatlása, de nem sokáig tartott. 1777 óta erősen felkarolták egyes főurak, annyira, hogy rövid idő alatt egymást váltották benne a Hajler, Csáky, Szapáry, Barkóczy, Szirmay és Wolkenstein grófok ; Czartorisky Ádám hg díszes villái is felépültek. Tíz év múlva vászonkereskedő örmények álltak össze s építettek benne egy falazott («görög») vendéglőt és 12 vendégszobás faházat. Talán ők voltak az elsők, kik a forrásokat gyógyítás céljából külsőleg és belsőleg egyaránt használták. Ezen az úton vált, úgy látszik, figyelmessé maga a város is, mint tulajdonos, a források értékére s fogott hozzá jobb lakóházak emeléséhez. A tudományos irodalom 1791-ben már foglalkozik a bártfai vízzel, mikor Hacquet bécsi tanár, 1795/6-ban pedig Kitaibel elemzi A következő években Szentiványi Ferenc és Haller Ferenc gróf főispánok sokat tesznek felvirágoztatásáért, úgy hogy a város 1795-ben maga is elemezteti s 1801-ben egy füzetben ismerteti. Az utóbbinak adatai szerint a telepnek 34 épületszakasza van : 17 városi, 17 magán ; abban 111 szoba, 53 fürdőkamra, 2 táncterem, 2 vendéglő, 1 kávéház látja el a vendégcsaládokat, melyeknek száma 1816-ban 400-ra rúg. Csaplovics János német munkája 1817-ből, s még- inkább a Dessewffy József grófé 1818-ból fokozottan terjesztik hírét. Olcsó is benne az élet : a 10—12 fogású ebéd 1 frt 45 krba kerül. Fénykorát a 19. század első felében éri meg. A magyar és lengyel főnemesség tömegesen látogatja, sőt családi házakat emel benne ; állandó színházában híres kül- és belföldi művészek szerepelnek. Közben Tognio Lajos újra elemzi a vizeit s higanyt is jelez az alkatrészeik között. (Tóth, 641.) Bártfafürdő újabbkori történelmét lásd Tarczay Kálmán «Der Kurort Bartfeld in Ungarn» c. munkájában (35.1.), melyben a fürdőre vonatkozó irodalom is, 1876-ig, megtalálható. Hogy a 18. század végén és a 19. sz. elején milyen állapotban volt a fürdő s milyen élet folyt ottan, arról érdekes képet nyújtanak Dessewffy József gróf Bártfai Levelei, melyekből álljon itt nehány kivonatos részlet : «Egy megéleinedett lengyel úr több esztendők olta minden nyáron ide jár épséget keresni. Azt beszéllik, hogy még sohasem tévesztette célját : az idevaló vizek férfiúságát mindeddig hatalmasan megőrizték. De ez utolsónak az asszonyok a legjobb bírái. Orvos Krieger,1 különösen s méltán tisztelt és szeretett barátom azt tartja ugyan, hogy kivált nékik (az asszonyoknak) használatosak (hasznosak), a férfiakat pedig szerfelett hevítik és így a tüzesebb természetűeket gyengítik inkább, hogysem erősítik e fürdők. Midőn némely soká meddő asszonyokat édes teherrel innen hazatérni szemlélnék, eszembe ötle, hogy a rómaiak Mársznak szentelték volna e vasas csevicét (savanyúvizet), és hogy megfordulnak itt olykor e hatalmas istennek némely szebb vitéz fiai is. Ha hajdan némely hölgyeket ez vagy amaz görög képfaragó márvány istenének vagy félistenének megpillantása anyákká változtathata, ugyan miért lenne valamely élő, mozgó Apolló, Merkúr 1 Krieger Keresztély Ernő (szül. Eperjesen, 1745-ben) ? V. ö. Horányi II. 448/9.
