Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 163 bereiteten Liquor alcalicus Polychrest-Tinctur, wie auch Sal alealieum poly- chrestum» stb. (Pozsony, 1766.) A kis irat végén azzal mentegetőzik, hogy csak azért írta meg, hogy sok más haszontalan firkálásra ne vesztegesse idejét. Nem afféle írás ez, mint a kuruzsló firkászoké : Duo dum faciunt idem, non est idem stb. Egy flaskának az ára: egy reichsthaler. 451. 1767. Gyógyszertáraizsgálat. — A helytartótanács, minthogy arról értesül, hogy egyik-másik hatóság területén a patikák vizsgálata nem meglepetésszerűen történik, hanem némely helyen megesik, hogy a gyógyszerészt már két héttel előbb értesítik a vizsgálat időpontjáról s így lehetőséget adnak arra, hogy a gyógyszerész a romlott gyógyszereket elrejtse s a vizsgálat után régi helyükre visszahelyezze : e visszaélés megakadályozására újból elrendeli, hogy a vizsgálat ex improviso történjék. (Linzb. II. 441.) 452. 1767. Himlő. — Mária Terézia himlőben megbetegszik. Országszerte könvörgéseket rendelnek el a királvné felgyógvulásáért. (Linzb. II. 446.) V. ö. MOÉ I. 167—169. A Habsburgoknak nem volt szerencséjük a himlő dolgában. Ötven éven belül tizenegy tagja az uralkodóháznak halt meg himlőben. (Vierordt: Medizinisches aus der Geschichte. Tübingen, 1910., a 137. lapon és Cábanés: Les fléaux de l’humanité, 362.) Faludi Géza éremgyüjteményében (a Pázmány-egyetem orvosi karán) megvan a II. József himlőből való felgyógyulása emlékére vert érmek, továbbá Mária Terézia hasonló emlékérmei, Mária Jozéfa halálának (himlőben) emlékérme, osztrák főhercegek beoltásának (dr. Jngenhouss által) emlékérmei. 453. 1767. Sgolanics (Skollanics) József véleménye a marhavész dolgában, vonatkozással a vármegyék fizikusainak és orvosainak, továbbá a bécsi állatorvosi iskolának közreműködésére és feladataira. Önállóan is megjelent értekezés («Perdemissa reflexio super benigno mandato regio» stb. címmel, lásd : Győry Bibi. 155), melyet teljes egészében közöl Linzb. II. 444. 454. 1767. Sebészek. — A hazai sebészek társadalmi tekintélyére némi világot vet az az eset, ami ebben az évben Szarvason történt : egy «derék, ügybuzgó, lelkiismeretes chirurgus», Eger Keresztély, telepedett itt le. Ezt Kovács bíró valami jelentéktelen viszálykodás miatt deresre húzatta s 25 botot méretett rá. És a sebész később mégis teljes odaadással gyógvítgatta a bírót és családját ! (Neumann, 152.) 455. 1767. Pestmegyében gyakorlatot folytató sebészek, gyógyszerészek és bábák kimutatása; fizetésük, előzetes tanulmányaik, nevük fölemlítésével. (Pestmegyei levéltár, 1767. fasc. 13. no 45.) A terjedelmes kimutatásból kiderül, hogy Pestmegyében igen sok olyan sebész működött, aki külföldi (német, porosz, bajor, osztrák, sziléziai, cseh, morva stb.) származású volt s jórészük eredetileg katonasebész volt. A péceli sebészek közt egy Lebel (= Lobi) Izsák nevű zsidó is volt, kiről 1. MOE I. 78. Oklevelet sokszor nem tudtak felmutatni, de annál több elismerő levelet s más effélét. Harasztiban a sebész (Miipergel János) egyszersmind a község jegyzője. A váci gyógyszerész: Kmech (vagy Kmek) János, brünni származású, saját költségén állította fel a patikát s viszont a városi adók alól fel volt mentve. Kecskeméten két gyógyszerész és egy sebészcéh, melyben hat mester volt. Óbudán két gyógyszerész, négy sebész, három bába. Szentendrén hat sebész ; Cegléden kettő stb. Vácott három városi bába volt, kiknek évi fizetése 8 frt, 3 öl tüzelő fa, 8 pozsonyi mérő búza, 2 vödör (urna) bor, sört nem kapnak, hanem helyette két forintot s ezenkívül minden szülőnő után egy máriást vagyis 17 krajcárt. Más városainkban is körülbelül ilyen a hatósági szülésznők fizetése. 456. 1767. Sándorfi József dr. érdekes életű debreceni orvos (1767— 1824) és költő. (Életrajzát 1. Szinnyei munkájában ; arcképét, életrajzi adatokkal, a Vasárnapi Újság 31. évf. [1884.] 2. számában.) Szül. Hegyköz-Újlakon, Nagyvárad közelében. 1805-ben Biharmegye fizikusa lett. 1803-ban indította meg az első magyarnyelvű orvosi lapot «Orvosi és Gazdasági Tudósítások címen, melyből azonban csak néhány ív jelent meg. Bőkezű pártfogója a magjar 11*
