Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)

Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)

8 Magyar orvostörténeti adattár 23. 1702. Sebészek. — A debreceni sebészeket fölmentik az utcai hivatalok (kapitányság) és tizedesség viselése alól. Hasonló rendelkezés 1713., 1714., 1715. és 1720. évekből is. (Debrecen város levéltára.) 24. 1702. Városi és megyei orvosok Vas megyében. — Kőszeg városa 1702-ben rendes városi orvost fogad (ebben a tekintetben a legelső a vas­megyei városok közt). Az 1747-iki összeírás szerint már három sebész, egy rendes és egy kisegítő bába működik Kőszegen, míg Szombathelyen még mindig nem volt orvos és sebész. 1762-ben Erlinger Lajos lett Vas megye fizikusa, kinek évi fizetése 500 frt; a szegényeket köteles ingyen gyógyítani s élelmi­szereket is köteles honoráirumké- pen elfogadni a szegényektől, a boncolásokat ingyen kell végeznie (ellenben a segédkező sebész a megye pénztárából díjaztatik); a vármegyét nem szabad 3 napnál tovább elhagynia s ügyes sebész­helyettesről kell gondoskodnia. (Sziklay és Borovszky: Vas megye monográfiája, 1898.) Kőszeg városára vonatkozólag még néhány minket érdeklő adat: 1. az 1710-iki pestis alkalmával (júliusban) a tanács- meghívja a soproni orvost, Slabadát, hogy tőle a dögvész ellen teendő intézkedé­sekről tanácskozzék. (Chernél, 210.) — 2. Ugyanez év szeptemberében (még a járvány alatt) a tanács meg­kéri a város alatt tanyázó és tá­madó szándékú béri Balogh Ádá- mot, a kurucsereg vezérét, hogy bizonyos mennyiségű posztóado­mány fejében engedje át nekik egyik sebészét (felcserét), amit Balogh meg is ígért, de mivel egyebeket is kért: az egyességből semmi sem lett (u. o. 212.).1 — 3. 1716 decemberé­ben kimondja a tanács, hogy min­denki, aki dohányzik, akár cigány, akár zsidó, havonkint 50 dénár porciót köteles fizetni (u. o. 219.). — 4. 1743-ban a jezsuiták, azzal az ígérettel, hogy a bécsi gyógyszerár- szabványhoz fogják tartani magukat és ingyen gyógyszerekkel fogják kiszolgálni a szegényeket, gyógyszertár nyitásának engedélyezését és örökre szóló adómentességet kérnek. A tanács elfogadja. (U. o. 225.) 25. 1702. Paederastia. —~ Debrecen városának levéltárában (27. számú protocollum fassionale ab anno 1696. usque ad a. 1705.) nagyszámú érdekes tanúvallomás Dévay Mihály paederasta műveletei dolgában. 26. 1702. Prostitúció. — (Hajlenyírás, mint a kikapós nők megbélyeg­zése.) Az ezen évi (november 15-iki) beregi református zsinat elrendeli, hogy Újlaki Kata nevű asszony, ob inauditum facinus (hallatlan vétségéért), mivel 1 Hasonló eset : mikor Rhédey Ádám (1704?) Görgényt ostromolta és Cserei Mihály, a történetíró, ki bent volt a várban, megbetegedett, mivel a várban nem volt borbély, ki­küldtek az ostromló vezérhez : engedje meg, hogy Szászrégenből hozassanak sebészt. De Rhédey nem engedte meg, «mert a hadi regula ellen volna, ellenségnek borbélyt s italt küldeni». (Cserei, Hist. 339.) A mai finn katonák ugyanazzal a csapó eszközzel iitögetik testüket, mely az almakeréki templom falfest­ményén (MOEI. 197. 1.) a XIV. századból látható.

Next

/
Thumbnails
Contents