Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 159 12 pálca ütésekkel) városi tiszt atyánkfiái büntessék.» (Küküllőmegyei rendelet ; Corp. Statut. I. 469.) 427. 1761—63. Dysenteria és «febris catarrhalis» (influenza) Magyarországon. Lásd : Linzb. I. 761. Mertens, Lauter és Hasenörl bécsi értekezései. 428. 1761. Sebészek. — A helytartótanács elrendeli, hogy azok a sebészek, kik valamely sebészcéhbe akarnak belépni, a tapaszkészítés próbája alól felmentendők és elegendő, ha a vizsgát sikerrel leteszik. (Linzb. II. 382.) 429. 1762. Pestis. — Ez év október 2-án halt meg pestisben, a rodostói magányban elhagyatva sínylődő Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc utolsó hív embere (v. ö. Abafi Lajos : Mikes Kelemen, 74. 1.). Ez a járvány hozzánk is átcsapott, de itt hamarosan elnyomták (1. Linzb. II. 398. s az ezt megelőző lapokon). 430. 1762 (november 23.). Pestis Breztováczon (a pancsovai járásban), továbbá Versecz és Becskerek környékén; óvóintézkedések. (Linzb. II. 389. és köv.) Az 1763. április 27-iki rendelet értelmében ezen helyi járvány megszűntnek tekinthető, ezértis Arad-, Csanád-, Csongrád- és Bácsmegyében, nemkülönben Szeged városában a vásárok újra megtarthatók. (U. o. 400.) 431. 1762. A pécsi Ferencrendi atyák eltiltatnak gyógyszerek kiszolgáltatásától. A birtokukban levő gyógyszerek elkobzandók. (Helytartótanácsi rendelet. Linzb. II. 383.) 432. 1762. Prostitúció; (paráznák és házasságtörők büntetése). — A munkácsi úriszék a házasságtörőket, ha fiatalok, bottal és korbáccsal, ha idősebbek, akkor pálcaütésekkel vagy azzal bünteti, hogy egy faszamáron, melyet oroszul zajácz-nak (nyúlnak) hívtak, a piacon üljön. 1768-ban Nemesi Erzsébet, a rákosi prédikátor felesége, házasságtörésért 40 korbáccsal, 1769-ben Kománya Anca száz, Benedek Borbála szintén száz korbáccsal büntettetett s az utóbbi másodízben, tekintetbe véve, hogy a katolikus hitre tért, s még csak 18 éves volt, a helytartó tanácstól egyévi börtönre ítéltetett. Bodnár Tamás 1780-ban erőszakos paráznaságért két év alatt 400 vesszőt, Bara Anna félév alatt 150 korbácsot kapott. — A sexuális morál elleni kihágások gyakorisága okozhatta, hogy 1770-ben a beregmegyei közgyűlés enyhébb büntetést szabott ezekre a deliktumokra, kimondván, hogy az egyszerű paráznaságot elkövető, ha szabados egyén volt, 12 forint bírságot fizessen, ha pedig adózó, 40 ütést kapjon ; a vérfertőzőkre szintén negyven ütést szabtak ki stb. (V. ö. Lehoczky II. 184. és MOE I. 190. és köv. 1.) 433. 1762. Fürdők és ásványvizek. — Gróf Lázár János : Laus acidulae Lövétensis (1762). Több hosszú költemény, a lövétei savanyúvíz és fürdő dicséretére. Ez év december 29-ikéről van keltezve Mária Terézia rendelete, mely meg- hagvja, hogy a fizikusok az ország összes ásványvizeit vizsgálják meg, mert gondoskodás fog történni azok mielőbbi elárusításáról. Ügy ennek, mint a királynő és II. József következő rendeletéinek és parancsainak semmi foganatja sem volt ; saját érzéketlenségünkön megtört minden jóakarat. (Erről lásd bővebben Győry Tibor cikkét : «Ásványvizeink történetéből» ; különnyomat az Orsz. Balneologiai Egyesület 1902-i Évkönyvéből.) 434. 1763. Fürdők. — Tárcsáról szól Wetsch Ignácnak ez évben II. kiadásban megjelent bécsi doktori értekezése : «Dissert, inaug. med. sistens examen ehem. med. aquae acidulae Taresensis, vulgo Pinkenfeldensis» stb. Erről, valamint Komáromi János Péternek, Spindler Pálnak, Rayger Károlv- nak, Loew Frigyesnek ugyanezen fürdőre és ásványvízre vonatkozó értekezéseit ismerteti Weszpr. II. 118, azt is említve, hogy az ő idejében a tárcsái vizet palackokba zárva nagyban árusították az osztrák fővárosban. 433. 1763. Váli Mihályt, Zala megye fizikusát, minthogy nincs hiteles orvosi oklevele, magasabb rendeletre megfosztják állásától és eltiltják a gyakorlattól. (V. ö. MOE I. 98, 349 ; II. 165 és Ernyey: Pótfüzetek a Természettud. Közlönyhöz, 1921. 44 ; cáfolja Weszprémit.) Linzb. II. 407.
