Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 147 391 /a. 1753. Fizetés. Megyei orvosok. —- Bács-Bodrogmegyében a hivatalos orvos fizetése 1753-tól 1767-ig 300 forint (úgy mint a másod-alispáné és a megyei főjegyzőé) ; a sebész (ki a «szolgaszemélyzet» sorában említtetik) évi 60 irtot kap (mint a pandúrtizedes és a börtönőr!), a másod-sebész 40 frtot. Az 1768-ik évben az orvos fizetése évi 500 frt, a sebészé most is 60 frt (a hóhéré 80 frt). Lásd: Rapcsányi: 65, 66. 392.1753. Törvényszéki. Börtönök egészségügye. — A női foglyok különválasztandók a férfiaktól (Linzb. II. 286.) — A beteg foglyokat gondos orvosi ápolásban kell részesíteni (1759 ; Linzb. II. 362.). — A klastromokban néhol található piszkos és sötét car- cereket nem szabad tűrni (1773 ; u. o. 636). — Egy 1785-iki rendelet (u. o. III. 123.) újra hangsúlyozza a férfiak és nők különválasztását, sőt azt is, hogy a börtön elegendő bútorfélével legyen ellátva, ami csakis az intelligensebb rabok börtöneire vonatkozhatott (néha), mert ha megnézzük azt a képet, melyet a nagy angol orvos, Bright harminc évvel később rajzolt a keszthelyi börtönről és falhoz láncolt rabjairól, egy kis szalmánál egyéb bútort abban nem látunk.1 A súlyosabb deliktumokkal terhelt rabnak keservesen kellett bűnhődnie: sokszor he- tenkint háromszor bőj- tölt (csak kenyeret és vizet kapott), éjszakára a priccsen egymás mellett fekvő és megvasalt rabok lábán levő lánc közepén alkalmazott karikán keresztül hosz- szú láncot húztak, melynek egyik vége a falba volt erősítve, másik végét pedig a szemben levő falhoz lakatolták oda (szükségüket a lábuknál levő ürülékfazékba végezték el). Alikor a különben humánus hajlandóságú II. József 1786 őszén meglátogatta a szegedi börtönt, megparancsolta, hogy a rabokat éjjelre láncra kell fűzni. Ugyanekkor azt is elrendelte a császár, hogy a raboknak nem szabad pokrócot, takarót és szalmazsákot adni, hanem a csupasz priccsen háljanak, mint ahogy az Bécsben történik. Nem egyszer az is megtörtént, hogy a rabokra nyakvasat, kezükre bilincset, lábukra békót tettek s azt a lánccal 1 V. ö. Korhűig György: The travels of Richard Bright in Hungary in 1815. («The Hungarian Quarterly«, 1938. évf.) A mellékelt képet ebből az értekezésből vettem. 10* A keszthelyi börtön 1814-ben. (Rich. Bright rajza.) Hóra és Kloska a börtönben. (1785.)
