Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
6 Magyar orvostörténeti adattár 17. 1701. Pesti orvosok, 'gyógyszerészek, sebészek és rokonfoglalkozásúak jegyzéke. — A székesfőváros levéltárában levő «Matricula civium Pesthien- sium» évrendben tartalmazza mindazokat, kik 1687 (Buda visszafoglalása) óta polgárjogot nyertek Pesten. Mayer Kolos Ferenc (Orvosi Hetilap, 1928. évf. márc. 4—10. szám) kiválogatta ebből a matriculából a minket érdeklő adatokat. Az első gyógyszerész Pesten 1688-ban Henricus Siegfrid Herold von Blumenbach, ki már ez évben városi szenátor is lett. A következő : Skopek Ferenc («materialist») szintén szenátor 1695-ben. Ezután 1799-ig még öt patikus, kiknek neveit mellőzöm. Az orvospolgárok száma 126 év alatt nem volt több nyolcnál : Pürchner Keresztély Kristóf dr. (1710), Müller Antal dr. városi fizikus (Ambergből, 1771), Jenics Bernát dr., Pestmegye fizikusa (bécsi, 1783), Glosius Sámuel dr. (sziráki, 1783.), Schraud Ferenc dr. (1787), Petrovics Máté dr. (Tovarnik, 1797) stb. A kevés diplomás orvosdoktorral szemben száz év alatt ötvenkilenc sebész nyert polgárjogot, köztük (1753-ban) Boráros Ferenc (győri) és (1759-ben) Stahlj (Stahely, később Stáhly) János György (Gerheim im Schwarzwald). A matrikula éles különbséget tesz az egyszerű borbélyok és a sebészborbélyok közt ; az előbbieket a barbier mellett paroquenmacher (paro- carius) és capillimentarius néven is említi. A chirurgusok főleg a sebészborbély- céh megalakulása után (1745) telepedtek le tömegesen Pesten. A 12 fürdős közt legutolsó Jenszky Ferenc, 1765-ben, de rajtuk kívül 1777-ben akadt még egy Krauer Gáspár nevű, furthi eredetű oculista is. 18. 1701. Fürdők. — Történelmi források említik, hogy ez évben Savoyai Jenő a Csepelszigeten használt Duna-fürdőt. A szigeten, mely akkor a herceg birtoka volt, nagy fürdőházat építtetett, melyet a 18. század végén bontottak le. Bajalich Ádám báró 1790-ben a budai «bányákat» használta köszvénye ellen.1 A budai Rudasfürdő, melyet régebben Polgárfürdőnek (Bürgerbad) és Bruck- badnak neveztek (mert 1711 előtt itt volt a repülőhíd budai vége), 1703-ban került a főváros birtokába ; a török uralom előtt a kalocsai érsek tulajdona volt. Históriájához tartozik, hogy a Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel miatt több magyar úr lett itt öngyilkos ; így a somogymegyei Nagycsalád egy fiatal tagja, aki gr. Sigrayval levelezésben állott, itt vágta fel az ereit, a szépséges Joanelli Borbála pedig, ki Laczkovicsba volt szerelmes, méreggel ölte meg magát. 19. 1701. Költő. — Lischoviny Ferenc András, trencsénmegyei származású jeles orvost a' königsbergi egyetemen doktorrá avatják (v. ö. Szinnyei). II. Rákóczi Ferenc tábori orvosa és latin költő volt (Thaly: Tanúim., 42.). A század végén említve van Lissovényi (Lissovinyi) Sámuel zólyomi és besztercebányai orvos neve is. 20. 1701. Ovum aureum a pestis ellen. — Páriz Pápai írja az ő Pax Cor- porisában (Lőcse, 1701, 270.) : «Nagy azoknak (a pestis ellen való medicinalis orvosságoknak) mind számok, mind külömbségek : úgymint... a térjék... a mithridatium ... a diascordium, melly e nyavalyában mind legnevezetesebb, mind legjobb. Ez után az ovum aureum vagy arany tyukmony, melly a Maximilián császár nevét viseli» (v. ö. Electuarium de ovo aureo, Elect, regis: MOE III., 166.). Az utóbbi nevezet onnan ered, hogy III. Frigyesnek és I. Miksának kedvelt óvószere volt a pestis ellen. Ezt a gyógyszert már 1345-ben feltalálta egy Neukomm Arnold nevű orvos s a «fekete halál» alkalmával nagy sikerrel használta is. Egy régi német kézirat utasításai szerint következőleg készítendő el : «Nim ein frisch Ey, brich das an der spitzen auff, las das weis und den vogel heraus lauffen, füll darnach die schalen und den dottern voll mit ungestossen Saffran des besten, und deck dann ein stück schalen über das löchlein, und setz es in eine heisse aschen und kleine köllichen, und las es sitlich braten, das es nicht schwartz, sondern braun werde überall und nim darnach als schwer solch Ey mit schalen, Saffran und dottern wiget, guten weiszen Senfft und meng das alles durcheinander, und nim darnach ein lot gestossen Diptam, ein lot gestossen Tormentil, ein halb lot Zitwan, ein halb lot Terra sigillata und Bolus 1 Népünk még ma is sok helyen bányáknak nevezi a hévvizeket. (V. ö. Táj szótár I. 98. és MOE I. 144.)
