Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
122 Magyar orvostörténeti adattár 301. 1740. Pestis. — 1. Szegeden. A Csanádi vámhivatal vezetője jelenti, hogy a Szegedről jött favágók közül többen meghaltak s ezek hulláit, nehogy nagyobb bajt okozzanak, a vízbe dobták. (Baráti, Pótfüzet, 101.) — 2. Budai fürdők fertőzésének veszedelme. A budai sanitatis commissio egyik határozata (1740, január) : «Es kommet vor, dass sowohl Christen, Rätzen, als Juden und allerhand Gesindel, die Baader frequentiren», holott ez már előbb is meg volt tiltva, ezértis elrendelik, hogy a hatóság azonnal csukássá be a commiss-baader- eket (OL, Acta pestilentialia). — 3. A budai járvány szolgák (siech-knechte) (1740, szept.) a vízivárosi Krautschneider-féle házban a fertőzött tárgyak elégetése alkalmával ágyneműeket loptak. A sanitatis commissio utasítja a városi tanácsot, hogy e tárgyakat azonnal égessék el és a tetteseket keményen büntessék meg. (OL, u. o.).—4. A debreceni tanács (1740. febr. 13.) panaszolja, hogy a Károlyi-ezred katonái megrabolják azokat a vidéki embereket, kik élelmiszereket, szénát stb. hoznak a városba, ami csak fokozza a városi lakosság és állatjaik szűkölködését. (OL.) Hasonlókép panaszolja (1740, ápr. 10.) Pest város tanácsa, hogy «holtz-bauren» nem mernek fát szállítani a váci járásból a fővárosba, mert a város kapuinál őrtálló katonák megdézsmálják szállítmányaikat. (OL.) — 5. Székesfehérvár. Paraghy János «kitett comissarius» bizonyítványa (1740. febr. 13.) arról, hogy ebben a városban 1739 november 23-ika óta senkisem halt meg pestisben, a lazarettet is kiürítették és most már csak a két borbély, a négy temető, egy füstölő, a lelki expositus pater s még két személy van a kontumáciában. (OL.) — 6. Hajdúböszörményben még a tanuló ifjúság körében is akkora pusztulást okozott a járvány, hogy az ottani iskola rektora következő szomorú verset írta a veszedelem múltával': Nincsen poéta, nincsen syntaxista, Hat conjugista, három syntaxista, Öt simplicista, húsz s öt ábécista, Aki megmaradt. 7. Békésmegyében (május 5.) elrendelik, hogy mindazok az örmények, kik a fertőzött helyekre betolakodni merészkednek, 12 frt büntetést fizessenek. (Corp. Statut. III. 345.) 302. 1740. (febr. 22.) Pestis. — A hegyaljai szőlők mívelését a következő feltételek alatt engedik meg : «A hegyaljai pestises helységek bíráinak meg leszen parancsolva, hogy azokat a házakat, melyekből 42 nap óta senki ki nem halt, vágj' nem is betegeskedett mirigyben, szorgalmatosán fehérítsék és tisztítsák ki ; kívül pedig a kapujokra nevezetes jelt csináljanak, hogy a munkások elérkezvén, észrevehessék az egészséges házakat s azokba szállhassanak. A munkásoknak semmi társalkodások a mirigyesekkel ne legyen. fejők vesztése alatt... A linea, mely által a Hegy alj a körülvétetik, kezdődik Boldogkő-Váralján és megyen a pukkanczi vendégfogadóhoz, onnan Alsó- Czéczére, .tovább Alsó-Mérára, innen Halmajra, Böcsre, Körömre, Luczra; A Bodrog felől Tolcsvától Vámosig vonatik linea. Szikszót is különös lineával kerítik be, mely megyen Halmajtól Késmárkra, onnan a homrodi vendég- fogadóhoz, innen Diczházára és tovább Sáskatető nevű partra, a partról Ongára» stb. (Lásd Abafi-féle Hazánk, IV. 1885. 718.) 303. 1740 (március 2.) Pestis. — A csíkvári linea vázlata, gr. Esterházy Jánosnak a kancelláriához intézett fölterjesztéséből. (OL, Acta pestilentialia.) A képen látható számok jelentése : 1. Lutum (sár, tó). 2. Insula. 3. Csikvár. 4. Daz (Tác). 5. Patjan (Battyán). 6. St. Michael (Szentinihálv). 7. Caulae Comitis (Esterházv gr. istállói). 8. Via ad Patján. 9. Via ad Polgárd. 10. Senex via per segetes. 11. Via ad Daz (Tác). 12. Via ad St. Michael. 13. Tegurium (kunyhó) cum 4 militibus. 14. Tegurium cum 7 militibus. 15. Statio nocturna. 304. 1740. Himlő. — Fischer Dániel munkája (NM) : «De remedio rusticano variolas per balneum primo aquae dulcis, post vero seri lactis feliciter curandi in Comitatu Arvensi, Hungáriáé superioris, cum optimo successu adhibito Commentatio. Accedunt : I. Relatio de ariolis Annorum 1740. 41.