Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
104 Magyar orvostörténeti adattár (fő-)commissio sanitatis elnöke a prímás, ennek távollétében a judex curiae (u. o. 110) ; rendes tagjai a királyi tanácsosok sorából választatnak és egy orvos, mint szakértő rendkívüli tag, alkalmaztatik. 1742-ben ezen orvos (dr. Perbegg) szintén elnyeri a királyi tanácsosi címet és a commissio rendes tagjává lesz (u. o. 192.). Neki bizonyára jelentékeny szerepe volt az 1755. aug. 19-én kelt, a közegészségügy országos rendezésére vonatkozó tervezet kidolgozásában is ; (1. ezt Linzb. II. 303, hol Perbegg neve hibásan Berbek-nek van írva). 274. 1738. Pestis.1 — «Contumacia, et respective mundationis ordo, qualiter tam cum personis, quam rebus in contumaciam adferendis, ita etiam literis, observanda veniat?» (Kelte : Viennae, 10. maji 1738. Per commissionem sanitatis aulicam. Franciscus Antonius Vimmer.) Az egész utasítást hasonmásban közli : Lenghet Alex : Istoricul ciumei in Cluj la 1738/39 (Kolozsvár, Corvin-nyomda, 1930.) 22—33. old. 275. 1738. Pestis. (Királyi és helytartótanácsi rendeletek.) — a) Óvóintézkedések elrendelése (Ausztriában) a hazánkban, nevezetesen Szegeden, Szabadkán, Bácsmegyében, Temesvárt, a Bánátban és Erdélyben (kivált Hunyadmegyében, Nagyszebenben, Déván) pusztító pestisjárvány ellen. (Császári rendelet 1738 aug. 12-ikéről. Teljes szövegét lásd Linzb. I. 634—639.)—- b) Császári-királyi rendelet (1738 nov. 3.) a magyarországi és erdélyi pestis ügyében. (Teljes szövege u. o. 640-—655.) A rendelet 9. és 10. pontja kijelöli azokat a magyarországi veszteglő intézeteket, melyek az erdélyi, bánáti és szerb-horvátországi részekkel szemben minél előbb felállítandók. — c) Pestis Brassó, Fogaras- és Temesmegyében ; intézkedések ellene. (Helytartó- tanácsi rendelet, 1738 ápr. 1. U. o. II. 73—78.) Veszteglő házak Szegeden és Aradon. — d) A járvány Aradmegyéből Csongrádra (Szegvárra) is átcsap. (1738 május 13-i helytartó tanácsi rendelet ; u. o. 78.) — e) További királyi és helytartótanácsi rendeletek a vesztegzár, sószállítás, áruk (gyapjú, ruhák stb.) tisztítása, levelek és pénz fertőtlenítése stb. tárgyában (1738 május 17. U. o. 79—83). — f) Mayer János György orvost, Göbl Gottnard és Legier József sebészeket kiküldik a csongrádmegyei fertőzött helyekre. (1738. május 18. U. o. 83.) —g) Helytartósági intézkedések a csongrád- és aradmegyei, szabadkai, szegedi, hunyad-, bács- és békésmegyei járvány dolgában. (1738 május—aug. U. o. 84—89.) — h) Pestmegyét elzárják. Veszteglő házak felállítása Kecskeméten (1738. július. U. o. 88.) és Szolnokon (aug. 9. ; u. o. 89.) — i) Vásárok beszüntetése; a passzusok szövege (aug. 19; u. o. 90.) — j) Egészségügyi bizottság (commissio sanitatis) alakítása Pozsonyban (szept. 3 ; u. o. 91—95). További intézkedések a járvány terjedésének megakadályozására ; (negyvenkét napi veszteglés Kecskeméten, Szolnokon és Péterváradon, a temesi kerületből és Erdélyből jövők számára ezenkívül még Csanádon és Somlyón is ; a Dunán, Budától egészen Péterváradig, a Tiszán pedig, Tokajtól egészen a Dunába szájadzásáig, csakis a csegei, szolnoki, szentesi és szegedi réven való átszállás engedhető meg, máshol sehol ; a Szerbia felől jövő katonai és polgári személyek Belgrádban és Zalánkeménen kötelesek vesztegelni s azonkívül Péterváradon és Eszéken is ellenőrizendők stb.) — k) A pestistől ellepett Szegednek élelmiszerekkel való ellátása; pestis Zarándmegyében (szept. 5. és 9 ; u. o. 96.) — l) Veszteglőház Szántán, a Tisza mellett. Minthogy némely helyen a vármegyék emberei tekintélyes összegeket követelnek a passzusok kiállításáért, a helytartótanács elrendeli, hogy ezeket teljesen ingyen kell az utasok rendelkezésére bocsátani (szept. 16 ; u. o. 97.). — m) A helytartótanács (szept. 21.) értesíti Baranya, Tolna és Sümeg vármegye hatóságait, hogy csak azokat az utasokat bocsássa be saját területére és onnan tovább, kik a zalán- keméni vagy péterváradi veszteglésen átestek. Mellékeli továbbá miheztartás végett Gareíli Pius Miklós egészségügyi tanácsos véleményét a pestis fertőzet természetéről, kezelése módjáról. (Véleményében többek közt azt mondja, hogy 1 Az 1738—1743-iki pestis történetére vonatkozólag sok adatot közöltem már e munka két első kötetében. Ezeket az adatokat helyszűke miatt ebből a IV. kötetből mind elhagytam.
