Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 4. (Budapest, 1940)
Magyar orvostörténeti adattár (II.) (1700-1800)
Magyar orvostörténeti adattár 93 lene törekedni, hogy a hazai termékeket pártoljuk és fogyasszuk. «Exteri profecto nobis invident hanc felicitatem, quam hactenus fere omnes vilipendimus ac nihil aestimavimus.» A terra sigillata kiváló hatását pestisnél már Galenus is felemlíti. Siegesbeck a tokaji föld hatásosságát a benne levő aranynak tulajdonítja, ez azonban teljesen alaptalan föltevés. A belőle készített Tinctura solaris-1 is elveti, mint értéktelent ; 1681-ben, a hall-i pestis idején, nagyban használták a tokaji földből készített tinktúrát, de többnyire eredmény nélkül. Hasmenések ellen igen jó, valamint vérzések ellen is, helybelileg. Huzamos használata, mint azt már Crato is említi, nem ajánlatos, mert szorulást és kachexiát okoz. A Tokaj körüli föld orvosi ereje nem egyforma kiválóságú ; a város nyugati részén fekvő hegyek földje jobb. Megsavanyított vízbe dobva nem szabad erősen pezsegnie, mert akkor sok «lúgos sót» tartalmaz, Kevés vas (pyrit) rendszerint van benne ; ezt a pyritet nézte Siegesbeck aranynak, pedig hát csak annyi az arany ebben a földben, mint a Raimann (Reimann) aranyvenyigéiben ! Jerr<? dxuubacensef. Terra sigillata-pastillusok Sziléziából és Laubachból. Főleg pestis és mérgezések ellen. (Valentini: Historia simplicium, 1716.) (V. ö. MOE III. 1627, 1348, 1399 c.) A sok aranykeresést és találást a tokaji földben abból magyarázza, hogy az alkimista bölcsek mindenütt csak az aranyat látják és keresik. A tokaji földben levő kevés ként is aranynak nézték 241. 1733. Perliczi János Dániel tervezete Nógrádmegye fizikusának, gyógyszerészeinek, sebészeinek és bábáinak kötelességeiről. (A vármegye közgyűlése elfogadta.) Lásd : Corp. Statut. IV. (1.) 762. (in extenso). 242. 1733. Megyei fizikusok. — Nyitra megyt'Közgyűlése elhatározza, hogy megyei fizikusi állást szervez. Évi fizetése 300 frt ; de azt is kimondják, hogy a megyei fizikusnak nem szabad zsidónak lennie, csak katolikusnak. Az első nyitramegyei fizikus dr. Krommer János (1734-től fogva) ; 1747-ben Steiner Arnold a megyei főorvos. (Nyitra megye monográfiája, 1899, 367.) 243. 1733. Kézirat. — a) Frick: «Alchymia». (A M. Nemzeti Múzeum kézirattárában: Cod. Saec. XVIII, Quart. Lat. 586.) Ezen latin nyelvű kódexben hátul a 105. lapon hosszú lajstroma kezdődik a magyar gyógyszerneveknek : «A deák nyelven megnevezett minden magán való orvosságok az alphabetum szerint magyarról így következnek» . . . «Aes ustum: rézkő . . . Alchimilla: boldogasszony palástja fű . . . Ammeos: apró mag . . . Aquilegia: sasfű» stb. stb. Mindezek a jó magyar nevezetek azonban a Miskolczy-féle, 1742-ben megjelent «Manuale chirurgicum» vocabularium-jából vannak átvéve ! — b) Egy pozsonyi orvos diarium-ja 1733-ból : «Diarium anni 1733 . . . Medici Posoniensis pro aegrotis, eorumque de die in diem mutato morborum et sanitatis statu confectum» ; 457 folio lapon. A betegek neve sehol sincs kitéve. (A Nemz. Múzeum kézirattárában ; föl. lat. n° 1710.)
