Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
56 Magyar orvostörténeti adattár Magyarországon vette kezdetét). — b) „Nach Rothes Thüringer Chronik waren im Jahre 1348 von der Pest heimgesucht Griechenland, Ungarn, Spanien, Portugal... Deutschland“ (Lersch, 119.). — c) „A fekete halál nyomában két sötét kísértet járt: a zsidóüldözés és a flagellánsok. A járványt a nép rosszakaró tudatlansága a kutak mérgezésének rótta föl. Keresték a mérgezőket, meg is találtaik a gyűlölt uzsorás zsidókban és borzasztó zsidóüldözés vette kezdetét. VI. Kelemen pápa két bullát (1348 július 4. és szeptember 26.) bocsájtott ki, melyekben a zsidók megrablását és meggyilkolását — egyházi átokkal fenyegetőzvén — eltiltotta. De bullái hatástalanok maradtak, minthogy a társadalmi baj oka mélyebben rejlett, hogysem tilalmakkal ki lehetett volna gyökerezni. Valóban hajmeresztő olvasni is a jeleneteket, melyeket a zsidóüldözések kivált Németországban előidéztek. Ausztriában, nevezet szerint Bécsben és Kremsben a zsidókat — úgyszólván — kiirtották... Lajos magyar király a közvélemény hasonló nyomásának lévén kitéve, hogy a zsidók életét megmentse, fölhítta őket, hogy keresztelkedjenek ki; de nem igen követték tanácsát. Hogy mégis elejét vegye öldöklésöknek, kiűzte őket országából, „uzsorán gyűjtött vagyonukhoz“ azonban nem nyúlt.1 Mindazonáltal a zsidók száműzése sokáig nem tarthatott. Lajos király rendezte viszonyaikat, meghatározta, mely városokban tartózkodhatnak s országos bíró alá rendelte őket.“ (Pór Antal: Nagy Lajos, 178.)... „A pápai bullában a magyar flagellánsokról nem történik emlékezés. Mindössze annyi történt, hogy a magyar földről Hainburg felé vonult egy flagelláns csapat. De ezek jöhettek az ország határait érintve Ausztriából és Stájerországból is. Ha pedig Magyar- országon verődtek össze, valószínűleg mosony- vagy pozsonyvidéki németek voltak“ (U. o., 182.). — d) A párizsi orvosi kar (1348 okt.) a magyar- országi pestist a rothadó halak bűzétől megfertőzött levegőnek tulajdonítja, csillagászati befolyásokkal kapcsolatban (Sticker, 61.). — e) Az Annals of Medical History VII. kötetében (1925.) a 221. lapon Stephen D’lrsay („The Black Death and the Medical Universities“) a következőket irja: „The whole civilized world was in a state of war: . . . Louis the Great of Hungary conducted a campaign in Naples, his troops were instrumental in carrying the disease into Central Europe“ stb. De nem mondja meg, hogy honnan vette ezen adatot. — Sticker munkájában, mely a pestis történetét tárgyalja, szó sincs Nagy Lajosról. Ellenben Haeser, III., 105. azt írja erről: „In Neapel u. Sicilien leüthet König Ludwig von Ungarn, unvermögend, die Mörder seines Bruders Andreas zu erreichen, gegen das unschuldige Volk (!) Da ereilt ihn in Sicilien die Pest, u. treibt ihn in seine ferne Heimath“. (De ő sem mondja meg, hogy honnan vette ezen adatot). — f) A nagyváradi káptalan az ezen évi nagy pestis után következett pusztulásra való tekintettel elengedi jobbágyainak a sertéstizedet („ Porcorum decimae in nostris tenutis olim ubiqe pro nostra communitate exigebantur, sed ab huiusmodi decimarum solutione subditos nostros a tempore prime pestis, idest circa annos Domini 1348 exemimus, ut eo facilius ville nostre per pestem desolate statum pristinum sortirentur“). Bunyitay: Vár, stat., 51. — g) Az ez évi pestist említi Meszesi Demeter váradi püspöknek egy 1343 ben kelt levele (OL.: Monial. Poson. S. Clarae, 61., 13. — V. ö. Magyar Diplom. Emlékek az Anjou-korból, II., 346.). 1 „Keresztény és zsidó uzsorásokról“ tudnak okleveleink, némelyeket név- szerint is említenek; de magyarországi zsidó kravalloknak eleddig nyomára nem akadtam.
