Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
42 Magyar orvostörténeti adattár megrontsa. A zsinat kiátkozta azokat a nőket, kik mesterséges abortus előidézésével elhajtották magzatjukat. 110. 1280. Ispotály. Xenodochium. — IV. László király, hogy a budai zsinat elleni rendeletéit engesztelje, egy kórház és szegényház tartására a gölnici bányákból évenkinti száz ezüst girát engedélyez. (Magyar Tört. Tár I. 100. és Wagner: Analecta Scepusii I. 193.) 111. 1281. Trencsénteplic. — „Calida aqua Teplicha vocata.“ (IV. László egyik okiratában.) Árp. XII. 334. De már előbb, 1265-ben is említve van („ad aquam Tepliche vocatam“) IV. Béla oklevelében (u. o. VIII. 123.). 111 /a. 1283. Ispotály Kassán. — Márton pápa az esztergomi érseknek és káptalannak apostoli áldását küldvén, elmondja, hogy Arnold, a kassai szt. Erzsébet-egybáz plébánosa, panaszolja előtte, hogy a Székesfehérváron lévő jeruzsálemi szt. János-lovagok (johanniták) a Kassán lévő szegények kórházát jövedelmében és javaiban háborgatják, amely kórház kezdettől fogva a kassai szt. Erzsébet-egyház hatósága alá tartozott. Ezért meghagyja, megidézvén mindkét peres felet, döntsön ügyükben végérvényesen az egyház jog szigorú szemmeltartásával. (PNG.) 112. 1286. Budai hévvizek (calidae aquae) említtetnek az esztergomi keresztesek (frater Dominicus) által kiadott egyik okmányban: Monum. Strig. II. 219. 112/a. 1288. Ispotály Darócon. — A szt. Antal-rendű keresztesek (antoniták) Darócon (Szepesm.) levő ispotályuk mellé templomot emelnek. (PNG.) 113. 1289. Fürdők. Hévvizek. — „Literae domus hospitalis de Strigonio super balneo Calidarum Aquarum“ (Budán vagy Esztergomban?). Csak ennyi. (Monum. Strig. II. 256.) 114. 1290. Esztergomi és budai hévvíz. — „Villa de Calidis Aquis“; említve: Monum. Strig. II. 271., 769. 115. 1292. Ispotály. — Nagyszeben város tanácsa a szentlélekrend kereszteseinek házat ajándékoz, melyet már régtől fogva (iám dudum) ispotálynak használtak s a világi hatóságok kezeltek. (V. ö. Müller, Hosp. 13., 14.) Az ispotályt valószínűleg a 13. század közepe táján alapították. Későbbi történetéről s jövedelmeiről lásd u. o. 44., 45. Ezt az ispotályt különben már Fejér Codexe és utána Linzbauer I. 80. is említi. Lásd még: Zimmermann: Archiv der Stadt Hermanstadt 59. és 138. (az ispotály számadásai 1502-től kezdve). 1386-ban elvették a rendtől s a város vette saját kezelésébe (Sigerus II. 83.). 116. 1292. Vencel cseh király a podolini fürdőt, malmokat és húsvágószéket Henrik nevű emberének adományozza (Fejér Codexe után Linzb. I. 79.). Az ezen okmányban előforduló apotheca szó kocsma (epocillatorium) értelmében veendő! 117. 1293. Gellért. Gerardus Latinus. — Katha, az olasz származású Gellért orvos leánya (filia Gerardi Latini fisici de villa Gueresth) Gueresth helységben levő birtokrészét átengedi leányának és vejének (Árp. XII. 542.). Több mint valószínű, hogy az 1272. évszám alatt említett Gerardus- szal azonos. (Wertner, Száz. 1893. 603.) 118. 1294. Húsvágás. — Lodomér esztergomi érsek kiközösítés terhe alatt megtiltja a mészárosoknak, hogy a húsvágószéket meg nem felelő, titkos helyeken (mint azt mindenszentek ünnepén tették az imént) üssék fel (Fejér Codexe után Linzbauer I. 80.).
