Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

36

Magyar orvostörténeti adattár

Tiborc, másfelől a Smaragdus pozsonyi prépost, Péter orvos (fisicus) és Jakab zágrábi kanonok által képviselt zágrábi káptalan közt a Motmerius ispán özvegye által a zágrábi egyháznak adott Toplica föld negyede iránt oly megegyezés jött létre, hogy Márton és társai e földet 29 márkáért átengedték a káptalannak. (Szentpétery, 307.)

75. 1254. Bonaventura orvosnak, aki káplán és bíboros diakónus volt, IV. Ince pápa a vasvári prépostságot ítélte oda Péter zágrábi kanonokkal szemben. Bonaventura még 1274-ben is viseli a prépostságot. (Békefi, Orv.

2.; Wertner, Száz. 1893., 601.)

76. 1255. Honorárium. — Szentpáli Jób, esztergomi polgár, külvárosi telkéből („cuius longitudo est 124 ulnarum, et latitudo eius 92 ulnarum cum ulna de vico, que vulgo reyf vocitatur“) 2Vi márka értékűt az esztergomi káptalannak elad, hogy orvosait kifizethesse. (Árp. VII. 415.; Békefi: Orv. 14.)

77. 1256. Lepra. — A MOE I. kötetében (171) említettem, hogy a Poklos- és Po/coLösszetételű helynevek egy részében a lepra szomorú emléke lappang. Ilyen például a Poklosi (Puklussy) helynév (a mai Torontál- vagy Temesmegyében) 1256-ból. (Csánki, I. 777. — Csánki munkájának többi kötetében is több vármegyében akadnak hasonló elnevezések, ezeket azonban nem vettem be ebbe az adattárba.)

78. 1256. Bernaldus (Bernold) mester, királyi orvos. — IV. Béla meghagyja a zágrábi káptalannak, hogy küldje ki emberét, ki Bernaldus mesterrel, a király orvosával (phisicus) együtt Glaunicha birtokot, mely egykor Velizlausé volt, Pertlinus ispán graci (gréchegyi) kapitánynak assignálja. (Árp. VII. 444; Karácsonyi: oki., 20. I. 114. sz.; Szentpétery, 337.)

Ugyancsak IV. Béla idejében működtek: Gellért (Gerhardus), Joannes Vitalis de Four és Mutinus (a szepesi káptalan prépostja) pap-orvosok. (Linzbauer: Gyógyászat, 1872, 172. írja ezt, kétségkívül hibásan, mert a második helyett W. II. 63. szerint Vitalis de Furno, Mutinus helyett pedig

W. I. 119. és II. 65. szerint Mutinius teendő.)

79. 1257. Tiborc mester, IV. Béla orvosa, mint királyi követ. Fülöp zágrábi püspökkel együtt, a szentszéknél és Konrád királynál. fiBe/ce/P Orv., 2; Wertner: Száz., 1893. 601; Szentpétery, 350.)

80. 1259. Gyógyszertárak. Ispotály. — a) A magyarországi karthauziak 1259. évi constitutioja szerint ezeknek minden kolostorában volt gyógyszertár és orvos, de ennek nem volt szabad külső gyakorlatot folytatnia. (Csippék: Adatok a magyar gyógyszerészek történetéhez (kny.). — b) A karthauziak ispotálya szegények és betegek számára Zerewaldeban. Fejér: Cod., IV. (2.) 496.

81. 1259. Pestis Magyarországon. — Lásd: Peinlich: Geschichte der Pest in Steiermark (Graz, 1877/8.) és Sticker, 40.

82. 1261. „Orvosi-szó. — IV. Béla király wasardí Chuda fiának, Ipoli- tusnak az Ottokár elleni háborúban szerzett érdemeiért a nyitrai várhoz tartozó Wruuskap földet adja. (Szentpétery, 390.)

83. 1262. At. esztergomi ispotály javainak megerősítése. (Fejér: Cod. Dipl., IV. [3.] 81.)

84. 1263. Papok „Physica.“ — IV. Orbán pápa jogot ad az esztergomi érseknek arra, hogy az alsó- és főpapság ama tagjait, kik a rendeletek ellenére római jogot vagy orvostudományt (physica) hallgattak, az egyházi kiközösítés alól feloldozhassa. (Theiner: Monum. hist. Hung., I. 248.)

85. 1267. János, királyi orvos. Honorárium. — V. István említi egyik okiratában, hogy János nevű orvosának Enezca nevű birtokot („quandam