Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
Magyar orvostörténeti adattár 463 szonynak): igyék új köményről,1 vagy főzze meg borban s mindennap igyék egyszer-kétszer jól belőle; külsőképen is nyers kömény leveleit törje öszve s kösse reá. Hasznos a petrezselyem levele is, hasonlóképen kötni véle. Ha a téj benne megaluszik, turódzik és megreked, abbéli fájdalmát így enyhítsd meg: a fodorméntát törd meg és kösd be véle; télben eczetes vízben főzd meg. Vagy így: eczetes vízben főzd meg erőssen a petrezselyem tövét, abba márts spondiát, s ki fatsarván, jó melegen kösd bé vele: újít87. A kis Jézust szoptató Madonna. XV. század vége. (A Nemzeti Múzeum egyik kódexéből.) Hoffmann, 151. sad, ha meghűl. Ismét: babot, lencsét törj apró porrá; eczettel, szappannal s azokkal a porokkal főzz lágy pépet s ruhára kenvén, melegen kössed véle. Igen ditsérik a viaszát: tiz borsónyit tsak úgy magában apró golyóbisba tsinálván, nyeljen el a beteg mindennap. Ha a téjnek nagy bősége miá fájdalma vagyon: törje meg a nyakas tök levelét és útifüvet főzve azzal kösse: annál jobb, ha ecettel töri öszve. A fájdalomban: igen jó kappan1 Az ernyősöknek (kömény, petrezselyem, ánizs stb.) ősrégi idők óta az a hírük, hogy a tejtermelést fokozzák; persze alaptalanul.
