Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)

Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)

Magyar orvostörténeti adattár

439

nak a Károlyi-levéltárban. Néhány gr. Teleki Pálhoz intézett levelét közölte Pataki Jenő: Erdélyi Orvosi Lap, 1923. július 15. Kolozsvári pestisorvosi működéséről 1. MOE, I. 134.

1567. 1693. Személyi adatok. — a) Sopron város tanácsának instructiója Löw András városi physicns részére. (Soproni városi levéltár: Lad., XX. et U., fase. 1.) Életrajzát és munkáinak jegyzékét 1. Szinnyeinél, melyhez még hozzáadhatjuk, hogy Venetianer (79. old.) szerint Löw András zsidónak született, de kikeresztelkedett és De lue venerea c. értekezését is hálából ajánlotta a soproni evangélikus egyháztanácsnak. — b) Holl János Konrád soproni sebész vizsgát tesz a bécsi egyetem orvosi karán. (Acta Vindob., VI. 127.)

1568. 1693. Hagymázmérők. — A magyarországi hagymázmérőkről már a MOE, I. 95. old. elmondottam egyetmást. A betegségek mérése, mint azt Stemplinger {Arch., XII. 1920., 44.) bővebben kifejti, már az antik időkben is divatos népszokás volt.

1569. 1693. Aqua contra calculum Hungaricum. (!) — Különféle illatos növényekből és magvakból, továbbá húgykő-törmelékből készült; mindezeket előbb malagaborral öt napon át pállították s azután a folyadékot ledesztillálták. Az volt a híre, hogy a húgykövet összemorzsolja s a fennakadt vizelési megindítja. (Joh. Christian Schröder: Vollständiger Artzney- Schatz Koschwitz-féle kiadásában, Frankfurt, 1709.; az előszó 1693-ban kelt.) Ez volt a hajdani német „Hager“. (V. ö. Schelenz, 495.)

1570. 1693. Gyógyszertár (a „Szerecsenhez“ címzett) Pécsett. Első tulajdonosa Seitz K. János, ki valószínűleg a württembergi seregekkel került Pécsre, a 17. század végén. E gyógyszertár további történetét 1. Gy. H.,

1899., 234. — b) A pozsonyi szt. Háromság-patika adományozásáról szóló királyi okiratot (a következő évből) eredetiben közli Vámossy, 305.

1571. 1694. Tököly Imre sáfrányos tejet és kenyérbél-kötést tesz a kösz- vényes daganataira. Az orvosságot felesége, Zrínyi Ilona, készíti el neki. Szó van a „kinderbalsamum“-ró\, mely nagyon közönséges orvosság volt s főleg a terhes asszonyok éltek vele; Z. I. más asszonyoknak is adott belőle. Ugyanitt említve gyógyszer-tabletták és az Elixirium proprietatis. (Tököly Imre naplói, III. 117., 118.) Az utóbbinak készítése módját 1. Jourdan: Phar- macopoea universalis (1832.), I. 115. és köv.; híres régi orvosság, melynek szerzősége Paracelsust illeti. (Schelenz, 392., 405.). A kinderbalsam talán a Balsamum vitae Hoffmanni (Mixt, oleoso-balsamica, melyet a németek ungarischer balsam-wa\i is neveztek.) — Mikor Thököly Imre ízületi csúzt kapott, kolokán- („collocan-“) fű bői készült fürdőben fürösztötték. (Monum., II. 15. köt.) Nem más az, mint a Stratiotes aloides L. nevű vízi növény.

1572. 1694. Szembajt kapott Buchholtz Jakab (Historischer Geschlechtsbericht. Budapest, 1904., 243.) mely miatt dr. Spielenberger Dávidhoz fordult, ki unguentum viperarum-ot rendelt a szemek dörzsölésére. Nem használt semmit. Ekkor eszébe jut a valeriána gyökere: „habe also nach derselben geforschet, darvon ein halbes Theil und dohány oder Taback auch die Haelffte genommen“ s ezt tubák gyanánt szippantgatta. Hat nap múlva már jól lát és olvas! — Ugyanezen munkában Ab Hortis-ra vonatkozó adatok is találhatók (u. o. 360. stb.).

1572/a. 1694. Olaszok. — Podesta József, Kassa város rendes fizikusa (physicus ordinarius) közegészségügyi dolgokban javaslatot ad be a város tanácsához; (csatornák kitisztítandók, utcák szennye eltávolítandó, élelmi szerek: bor, hús, gyümölcs vizsgálata). Az olcsó bortól elrontván gyom