Magyary-Kossa Gyula dr.: Magyar orvosi emlékek. Értekezések a magyar orvostörténelem köréből 3. (Budapest, 1931)
Magyar orvostörténeti adattár (1000-1700)
436 Magyar orvostörténeti adattár Ryff (1545.) munkájában (és Castiglioninál, p. 110.) is megtalálható; e pecsétek azonban korántsem oly díszesek, mint a tokaji céh pecsétje. 1561. 1691. Amulettek. Drágakövek. — A báró Sennyei-család levelesládájában található Homonnai Drugeth Bálintnak, családja utolsó sarjának, végrendelete 1691-ből, melyben karbunkulusos amulettjét, a Homon- nai-család legbecsesebb kincsét, Lipót császárnak hagyja. ( Adalékok Zemp- lénvárm. történetéhez, VI. 153.) 1562. 1691. Spindler Pál: Observationum medicinalium centuria . . . . hic Posonii quondam consignata, nunc collecta... propriisque observationibus (Caroli Pay geri) aucta. (Frankfurt a. M., 1691., 4. r. 180. oldal.) Ezt az érdekes munkát, mely Szabó—Hellebrant (III. 2. 393.) szerint csak a Nemz. Múzeumban van meg, szerettem volna áttanulmányozni, de a N. M. rendezése miatt nem kaphattam meg. Szükségesnek véltem, hogy legalább itt utaljak reá, mint olyan műre, mely a 17. századvégi pozsonyi egészségügyi viszonyokra s az ottani orvosi gyakorlatra kétségkívül világot vet s azonfelül idősb Ruland Mártonnak „Thesaurus medicus, continens aurea medicamenta pro omni aetate et sexu contra omnes morbos, longo tempore collectus et conscriptus pro filiis suis“ c. munkáját is tartalmazza. Az előszóban azt Ígéri Rayger, hogy ki fogja adni „Endemiorum et epide- miarurn Hungáriáé libri duo“ c. munkáját is, ha megsegíti az Isten. 1563. 1692. „Patika“ szó (— bolt). — „Sok költségünk után nyilván lévén az niderlágnak elnyerése, akire kényszeríttetnek... kereskedő emberek ide Kassára marhájokkal gyünni, nem kicsiny despectusára piaczon való puszta patikák vadnak városunknak, kik jövendőben jók volnának kereskedést gyakorló emberek részére“, — ezértis kérik a városi tanácsot, hogy azokat a patikákat (boltnak való helyiségeket) renováltassa, hozassa rendbe. (Kassa város articulusa.) Corp. Statut., II. (2.) 291. (V. ö. MOE, II. 78., 79.) 1564. 1692. Pestis. — a) Ez évben szörnyű járvány dühöngött Budán, melyet a katonaság hurcolt be. 1692. ápr. 28. elrendeli a kormányzóság, hogy a meleg fürdőket azonnal be kell zárni és senkit sem szabad beengedni. Minden megbetegedési esetet azonnal be kell jelenteni a polgár- mesternek, aki köteles a beteget megvizsgáltatni. Idegennek csupán az esetben szabad szállást adni, ba járványmentes vidékről érkezett. A pincékben levő bormérésekben meg kell szüntetni a zenét és mulatságot, a bort és sört csupán a ház előtt szabad kimérni. Külön járványbiztos rendelendő ki, aki átveszi a jelentéseket s a kormányzóval, várparancsnokkal és polgármesterrel közli. Az intézkedések kiegészítésére szolgál az 1692. június 13-án kelt kormányzósági rendelet, mely a veszteglőházból kibocsátott szegény polgárok ruhával való ellátásáról gondoskodik, mert a régi ruhákat valószínűleg irgalmatlanul elégették. A köztisztaság fokozottabb biztosítására s a polgárság megóvására pedig azt rendeli a kormányzóság, hogy az utcákon s a romok között található szemetet rác- és cigánymunkásokkal hordássá el a város. (Száz., 1916., 491.) — b) Pestis Pesten, Budán, Ausztriában stb. (Peinlich után Lersch, 328.) — c) A Pest-Budán s környékén dühöngő járvány miatt elzárják az osztrák határt. Részletes intézkedések Bécs védelmére. (Sinzb., I. 371.) — d) „Ordo pestis a Cardinale Comite ä Kollonics (győri püspök, később prímás) conditus. Ez az igen terjedelmes és fontos Ordo pestis, melyet Vámossy (204.) Linzb., I. 342. után kivonatosan közöl, volt a kútforrása mindazon intézkedéseknek, melyeket később is (1710/11., 1713.) a pestis alkalmával Magyarországon foganatosítottak (v. ö. Vámossy, 157.). Linzbauer Codexében különben az összes hasonló ausztriai pestis-rendeletek (az 1552. évtől kezdve) megtalálhatók.
